II. Kiejtsek
2009.05.29. 13:45
Francia magnhangzk
-
IPA
|
Fontetikus rs
|
Pldkban
|
lt. helyesrs
|
[i]
|
ee
|
vie, midi, lit, riz
|
i, y
|
[y]
|
ee rounded
|
rue, jus, tissu, usine
|
u
|
[e]
|
ay
|
bl, nez, cahier, pied
|
, et, final er and ez
|
[ø]
|
ay rounded
|
jeu, yeux, queue, bleu
|
eu
|
[ɛ]
|
eh
|
lait, aile, balai, reine
|
e, è, ê, ai, ei, ais
|
[œ]
|
eh rounded
|
sœur, œuf, fleur, beurre
|
œu, eu
|
[a]
|
ah
|
chat, ami, papa, salade
|
a, à,
|
[ɑ]
|
ah longer
|
bas, ne, grce, chteau
|
a,
|
[u]
|
oo
|
loup, cou, caillou, outil
|
ou
|
[o]
|
oh
|
eau, dos, escargot, htel
|
o,
|
[ɔ]
|
aw
|
sol, pomme, cloche, horloge
|
o
|
[ə]
|
uh
|
fenêtre, genou, cheval, cerise
|
e
|
[ɑ] A modern franciban eltni
Francia iker-magnhangzk
IPA Fonetikus rs Pldkban lt. helyesrs
[w] w fois, oui, Louis oi, ou
[ɥ] ew-ee lui, suisse ui
[j] yuh oreille, Mireille ill, y
Francia nazlis magnhangzk
IPA Fonetikus rs Pldkban lt. helyesrs
[ã] awn gant, banc, dent en, em, an, am, aon, aen
[ɛ̃] ahn pain, vin, linge in, im, yn, ym, ain, aim
[œ̃] uhn brun, lundi, parfum un
[õ] ohn rond, ongle, front on, om
[œ̃] Felcserldik [ɛ̃] A modern franciban hasznljk. Nazlis magnhangzval kezddik a sz, ha azt egy mssalhangz kvet. Mskppen een-t ejtenek a magnhangz eltt!
Francia mssalhangzk
ex + vowel egz examen, exercice
ex + consonant eks exceptionnel, expression
ch (latin eredt) sh architecte, archives
ch (grg eredet) k orchestre, archologie
ti + vowel (+ mh.) see dmocratie, nation
c + e, i, y; or s cent, ceinture, maon
c + a, o, u k caillou, car, cube
g + e, i, y zh genou, gingembre
g + a, o, u g gomme, ganglion
th t maths, thème, thym
j zh jambe, jus, jeune
qu (vgn q) k que, quoi, grecque
h silent haricot, herbe, hasard
vowel + s + mh z rose, falaise, casino
x + mh z six ans, beaux arts
vgn x s six, dix, soixante
A francinam sok halk bet van s lt.-ban nem ejtjk ki ket, hacsak nem az a vgz mssalhangz. C, R, F vagy L ( olyan igket kivve, amik vge -r.)
Kapcsolat: A francia sszemossa a legtbb szt, ha mssalhangzval vgzdik s magnhangzval kvetkezik a krdses sz (csndes). S s X hatrozott, agogy a z is, d-t s a f-v kapcsolatok.
Pldk:
-
egy nvms eltt vagy utn: vous avez, je les ai
-
egy elz mellknv utn: bon ami, petits enfants
-
eljr szavak utn: en avion, dans un livre
-
hatroz sz utn (très, plus, bien)
-
est utn
pas, trop fort szabadon vlaszthat tbb fajtja, de nem vltoztat jelentsben.
Halk e: Nhny szban s frzisban elmarad az e, mely megrviditik a sztagokat, de jelentsk nem vltozik.
-
sous l(e) bureau, chez l(e) docteur /sul byʀo/ /ʃel dɔktoʀ/
-
il y a d(e)... , pas d(e)... , plus d(e)... /yad/ /pad/ / plyd/
-
je n(e), de n(e) /ʒən/ /dən/
-
j(e) te, c(e) que /ʃt/ /skə/ (a -j kiejtsek vltozatlanok)
A feszltsg sztagokon (mint az angolban is) az utolsra esik. Intonci csak az igknl fordul el, nincs krdezs s minden msik idben, a mondat vgn eltnnek.
|