Coco Chanel a divatt�rt�nelem egyik kulcsfontoss�g� tervez�je volt, aki forradalmas�totta - h�res parf�mkre�ci�ja mellett - a n�i viseletet: neki k�sz�nhetj�k az els� koszt�m�ket �s a nadr�gok n�i ruhat�rakban val� megjelen�s�t is. Chanel ugyanis az egyszer� �s k�nyelmes elegancia h�ve volt, az olyan �lt�zetek�, amelyek akad�lytalan mozg�st biztos�tanak visel�inek - mik�zben riv�lis�r�l, Christian Diorr�l azt vallotta, hogy csup�n k�rpitozza, nem �lt�zteti a n�ket. Ennek jegy�ben n�k milli�it b�tor�totta a reggelt�l estig hordhat� ruhadarabok visel�s�re. N�zz�k, hogyan is k�pzelte el Chanel a 12 �r�s viseletre alkalmas �lt�z�ket, amely ak�r egy mai n� mindennapos ruh�zata is lehet.

A felszabad�t� nadr�g

Miel�tt Chanel megalkotta - �s � maga is hordani kezdte - a nadr�got, a n�ket kiz�r�lag hossz� szokny�ban �s f�z�be pr�selve tudt�k elk�pzelni. Azt�n amikor a tervez�n� haj�t fi�san r�vidre v�gatta, sarokba dobta a testet megb�kly�z� ruhadarabokat, �s f�rfinadr�gba b�jt, elhitt�k neki, hogy a szokny�n t�l is l�tezik elegancia. Persze ehhez nagyban hozz�j�rult, hogy a napk�zben szimpla pul�verrel kombin�lt hal�sznadr�got Coco est�re gyakran k�nny� anyagb�l varrt, nyakl�nccal, kark�t�kkel feldobott darabokra cser�lte.
 
A t�rd al� �r� szoknyaszeg�ly

Chanel valamilyen k�l�n�s okn�l fogva ki nem �llhatta a n�i t�rdet, �pp ez�rt mindig azt fed� ruhadarabokat tervezett. Hi�ba volt egy �ltala meg�lmodott szoknya sz�k, esetleg A-vonal�, a szeg�lye mindig diszkr�ten takarta a t�rdkal�csokat. Ami, ha belegondolunk, nagyon praktikus: ez a szoknyahossz ugyanis t�k�letes form�t ad az er�sebb combokkal �s vastagabb l�bakkal meg�ldott n�knek is.  



�zl�sesen elt�lzott �kszerek

M�g tal�n azok is megadn�k magukat Chanelnek, akik az �kszerek ter�n sznobnak bizonyulnak, �s csakis val�diakat hordanak. � ugyanis b�tran keverte a hamisat az igazzal, sokszor olyan, elt�lzottnak hat�, nagyon hossz� gy�ngysor-kompoz�ci�kban, amelyeket � maga is viselt. R�ad�sul ma megint egyre divatosabbak az ilyen t�pus� �kszerek, arr�l nem is sz�lva, hogy dr�gak�ves �kszerek �s kieg�sz�t�k m�r egyre kevesebb �kszerfi�kban tal�lhat�k, �s emiatt is mainak �rezhetj�k Chanelt, hisz m�r � sem �dzkodott hamis kieg�sz�t�kkel feldobni egyszer�bb ruh�it.   

Univerz�lis, maszkulin �s feminin st�lus egyben

Az 1920-as �vekre legend�v� v�lt Coco fi�sra v�gott haja, fi�s megjelen�se, mindent els�pr� f�rfias energi�ja, �s f�leg nem utols�sorban f�rfias szab�svonalai. Sokan nem tudj�k, hogy m�zs�i a szerelmei voltak. Els�k�nt Boy Capel inspir�lta: gyakran el�fordult, hogy a f�rfi ruhadarabjait felv�ve kapott kedvet egy-egy �jabb kollekci�hoz. (Az �ltala el�szeretettel alkalmazott maszkulin szab�svonal p�ld�ul p�l�j�t�kos kedvese pul�ver�vel kezd�d�tt, amit a divattervez�n� el�szeretettel hordott.) Amikor pedig Westminster herceg�vel k�t�tte �ssze �let�t, a Chanel-st�lusban megjelentek a tweedsz�vetek, a gabardin, �s egyre ink�bb teret nyert a h�v�s angol elegancia, valamint az addig kiz�r�lag f�rfiak �ltal viselt tenger�szcs�kos ruhadarabok. A n�ies �s f�rfias ruhadarabok kombin�l�s�n�l mindig arra intette a n�ket, hogy �gy �lt�zzenek fel, hogy �gyes-bajos dolgaik int�z�s�hez �s az esti sz�nh�zhoz egyar�nt passzoljanak a kiv�lasztott holmik.

K�tt�nus� cip� a csod�s l�bak�rt

Chanel nem csak ruh�kat, k�zit�sk�kat �s parf�m�ket tervezett, hanem megalkotta a k�t sz�n�rnyalatos cip�ket is, amelyek t�k�letesebb l�bat eredm�nyeznek. M�g a nat�r sz�n ugyanis megny�jtja �s szexiv� var�zsolja a l�bat, addig a fekete orr m�g a leghatalmasabb l�bfejet is kicsinek k�pes l�ttatni, �s ezt � fedezte fel. A cip�k ter�n is a k�nyelemben hitt, a magas sark�ak helyett f�leg olyan lapos sark� l�bbeliket tervezett, amelyekben l�bf�j�s n�lk�l lehet eg�sz nap k�zlekedni.



V�llt�ska a szabad kezek�rt

A klasszikusok klasszikusai k�z�tt tartj�k sz�mon a fekete, 2.55 n�vre hallgat� Chanel-t�sk�t, amelynek megalkot�s�val Coco forradalmi m�don a t�skavisel�k ezreinek kezeit szabad�totta fel. A v�llt�ska tervez�sekor ugyanis az akkor m�r 72 �ves Chanel saj�t tapasztalataib�l indult ki: ekkorra m�r rettent�en zavarta, hogy a t�rsas�gi esem�nyek alkalm�val k�nytelen volt szorongatni �rt�keit, ami �tkez�s�t vagy a sz�nh�zi programf�zet tanulm�nyoz�s�t nehez�tette meg.

Az a bizonyos kis fekete

A ruhat�rak alapkell�kek�nt sz�mon tartott kis fekete ruh�val 1926-ban aj�nd�kozott meg minket a sokak �ltal Kisasszonynak nevezett tervez�. B�r eredeti darabra keveseknek futja, k�ts�gtelen, hogy a "kis fekete" tulajdons�gaival rendelkez� ruhadarab ma is el�ri a sz�let�sekor meg�lmodott c�lokat: eg�sz nap hordhat�, visszafogottan kih�v� �s sokoldal�. R�ad�sul a t�rd alatti szab�svonalnak k�sz�nhet�en kell�k�ppen modern, ugyanakkor s�t�t sz�ne miatt praktikus, mert karcs�s�t is.



Egy parf�m mind felett

Coco olyan parf�mre v�gyott, amely a legjobban szimboliz�lja soksz�n�s�g�vel �s eleganci�j�val a n�t. Ehhez Ernest Beaux illatkre�tor tal�lm�nya bizonyult a legide�lisabbnak: azt mondj�k, a vil�gh�r� No 5 parf�m neve �gy sz�letett, hogy Chanel a felsorakoztatott �vegcs�k k�z�l az �t�dik mint�t v�lasztotta ki (az tartalmazta ugyanis a parf�m alapanyagok k�z�tt a legmagasabb luxust k�pvisel� j�zmint). �s hogy hova tegy�nk parf�m�t? Chanel szerint mindig oda, ahov� cs�kot v�runk. Ez is ugyanolyan �r�k�rv�ny� gondolat, mint ruh�i �s kieg�sz�t�i.