Mi is az a parfüm?

A latin "per fumum" kifejezésből ered, ami annyit tesz: "A füstön át", vagy "Füst révén." Ugyanis a parfüm régi formája nem volt más, mint illatos füst (tömjén) amelyet füstáldozatok bemutatásához és a halottak bebalzsamozásakor alkalmaztak, kábító illattal megtöltve a levegőt.

 Már ezer éve különleges metszett üvegcséket készítettek az illatszerek méltó tárolására, melyet a mai kozmetikai ipar a tökélyig fejlesztett.

A parfüm bódító és izgalmas, erotikus és csábító, amelyben egyesül a természet és a modern vegyészet megannyi titka. A finom illatszerekben gyümölcsök, virágok, mohák, különleges kérgek illata keveredik egymással, sajátos, utánozhatatlan harmóniát alkotva. A parfümök története ötezer évnél is régebre tekint vissza. Az első parfümfajta a tömjén volt, ennek édes illatával jártak az emberek az istenek kedvében.

 A perzsák megajándékozták a világ szép hölgyeit és férfiúit a parfümökkel és ezzel hadjáratot indítottak a testszag ellen. Miután az arabok bevezették a kozmetikába az alkoholt, az illatos vizek az egész iszlám világban elnyerték a gazdag házak urainak és a háremek hölgyeinek kegyét. A régi Germániában megelégedtek a nyírfavízzel és a gyógyfüvekből nyert főzetekkel. Az inkák halottaikat illatkivonatokkal bebalzsamozták, az aztékok pedig erős illatszerek belégzésével végeztek aroma terápiát.

 A XVI. században élő, híres olasz illatszerész, Mauritius Frangipani oldotta fel először égetett szeszben az illatanyagokat. Így őt tekinthetjük a mai parfüm szülőatyjának. A régi időkben az emberek - már akik tehették - mértéktelenül bántak az illatszerekkel: illatosított vízben fürödtek, testükön, hajukon kívül illatosították az ágyaikat, a házukat, a hintójukat, sőt még a lovaikat is. Az illatszerész igen megbecsült szakma volt, amit gyakran papok, orvosok, patikusok és más tudós emberek gyakoroltak.

Megjelent a többi illatnagyság is: Arden, Rubinstein, Armani, Dalí, Givenchy, Estée Lauder, Kenzo, Dior, hogy csak néhányat említsünk, napjainkban pedig már több ezer illat kínálja megvételre magát.

Parfümöt venni művészet!

A személyiség jegyeink hangsúlyozására alkalmasak az illatok. A parfüm sajátossága, hogy minden bőr felületén másként illatozik. Ez rejtélyesnek tűnik, de igen egyszerű kémiai magyarázata, hogy az illatanyag a bőrön összekeveredik az illatot viselő saját testillatával. Ezért egy leheletnyi parfümöt dögöljünk a kezünkön a csukló feletti részre, ahol a bőr vékony. Itt azonnal látható, hogy irritáló-e a választott parfüm és azt is hamar meg tudjuk állapítani, hogy kellemes illatú-e. Nem elég tehát csak az üveget, vagy az illatmintául szolgáló lapocskát megszagolni. Érdemes kitapasztalni, hogy melyik illat típust kedveljük általában. A könnyű, a nehéz, a fűszeres, a friss, vagy a fanyar illatokat? Ha sikerült besorolni ízlésünket, máris könnyebbé válik a válogatás. Azért nem lehet egy nap alatt parfümöt választani, mert egyszerre három, négy illatnál többet nem leszünk képesek elkülöníteni egymástól, így lehet, hogy a hosszasan válogatott illat otthon már kellemetlennek fog tűnni. Érdemes minden lehető alkalmat kihasználni egy kis illat kóstolgatásra és a legjobb élményeket adó illatok márkanevét feljegyezni, arra az alkalomra, ha venni szeretnénk.

 A középkorban a növényeket fertőző betegségek megelőzésére használták, míg keleten a parfümök inkább érzéki örömök ígéretét hordozták. Az Egyház elítélte az alkimistákat. Ezen időszak alatt a keresztes lovagok új alapanyagokat és illat előállító technikákat hoztak keletről. A kínaiak és arabok nyomában járva az európai alkimisták is rátaláltak az etil alkoholra és a desztillációra. Marco Polo utazásai hatalmas lökést adtak a fűszerkereskedelemnek. Úgy hitték, hogy a kellemes illatoknak fertőtlenítő hatásuk van és megvédenek a járványoktól. A gazdagok “illat labdákat” hordtak magukkal melyet pézsmával, ámbrával vagy aromás gyantával töltöttek. Az illatok használata új életstílust vezetett be. A költők szenvedélyesen ünnepelték a nőiességet. Az Egyház szigorú figyelmeztetése ellenére a korabeli hölgyek és urak illatos fürdőket vettek, hogy elmerülhessenek az érzéki élvezetekben.

 A Reneszánsz időszak alatt királynők és kurtizánok versengtek az első itáliai alkimisták által előállított titkos képletek megszerzése érdekében és felfedezték az Ázsiából és Amerikából behozott illat alapanyagokat. A reneszánsz új életszemléletet hozott. Építészek, mérnökök, művészek és tudósok utazgattak szerte Európában. A hatalommal, pénzzel bíró patrónusok hatására a művészetek felvirágoztak. Az első kémiai értekezések elkezdték kiszorítani az alkímiát és annak receptjeit. Vasco de Gama, Columbus, Magellán, mind híres felfedező, új alapanyagokat hoztak Amerikából és Indiából : kakaót, vaníliát, Peru balzsamot, dohányt, borsot, szegfűszeget, kardamomot ... Az udvarban híres kurtizánok és befolyásos asszonyok versengtek egymással a szépség … vagy a mérgek titkának megszerzéséért. A spanyol és olasz parfümkészítők elhagyták hazájukat (és a Medici családot) és üzletet nyitottak Párizsban. A parfümmel illatosított kesztyűk hamarosan egész Franciaországban elterjedtek.

A klasszicista időkben Versailles-ban az illatok kultusza mámorító magasságokba emelkedett. A kesztyű-, illat- és púderkészítők szövetségbe tömörültek, és együtt fejlesztették tovább tudásukat. Versailles lett a világítótorony, diktálva a divatot, szokást és praktikákat. Négy év alatt a Napkirály csak egyszer fürdött! Mindenki ápolatlan volt, így a férfiak és nők túlzó mennyiségű parfümöt és kozmetikumot használtak. A Parlament felhatalmazta a kesztyűkészítő mestereket a parfümkészítő titulus használatára, melyet később "púderkészítőre" módosítottak. Montpellier és Grasse versengtek az olyan medicinális növények kultúrájának megteremtéséért, mint a szegfű, viola, jázmin, rózsa, tubarózsa és leander.

A felvilágosodás kora. Frizurák, make-up és parfüm. Ezen időszak alatt a nők lelkiismeretesen követték a csábítás kódexének mesterfogásait és meghajtották fejüket a divat önkényuralma előtt. XV. Lajos udvarát csak “parfüm udvarnak” hívták. A parfümök naponkénti váltása kötelező volt. WC ecetek kezdtek elterjedni. Ez volt a gondtalan boldogság és ünneplés kora, melynek központja Marie Antoinette volt. A magazinok és újságok szolgáltak a női elegancia kánonjának meghatározóiként, melyet aztán kínos pontossággal tartottak be. A higiénia újra divatba jött. Az illatízlés több kifinomult kompozíciót hozott létre, mely nagyban hozzájárult az első híres párizsi illatházak jövedelmezőségéhez. A Grasse vegyészek jól prosperáltak. Sikerült továbbfejleszteniük a virágillatosítás és desztillálás technikáit. Kölnben Jean-Antoine Farina elindította az "Eau de Cologne"-t.

A napóleoni időkben a birodalom és az udvar túlzásai véget értek. A romantikus kor virágszerű hölgyei visszafogottabb illatokat kerestek, mely jobban kifejezte egyéniségüket. 1789 – ebben az évben a puskapor illata lengte be a francia forradalom hajnalát. Az illatokat lenézték. Visszatértük a Konzulság és Császárság idejére tehető. Az uralkodónő, Josephine, vagyonokat költött egzotikus illatokra, Napóleon pedig szinte függőségbe került az eau de Cologne-nal való masszázzsal. A brit higiénikusok újraélesztették az illatos fürdők népszerűségét. A romantikus kor alatt a nők elvesztették érdeklődésüket a smink és az erős illatok iránt. Ábrándosak és sápadtak voltak, kezükben enyhén illatosított zsebkendővel jártak.

A Modernkorban a XIX. század vége felé az illatipar egyre inkább a középosztálybeli hölgyeket vette célba. Feltűntek az első szintetikus illatösszetevők. A Második Birodalmat egy rövid ám intenzív időszakra átitatta a vetiver és a pacsuli. Mindez véget ért a század második felére, mikor is a megerősödött középosztály kifinomultabb illatok után mutatott keresletet. Virágzásnak indult a luxusáruk kereskedelme és a parfümkészítést egyre inkább művészetként tartották számon. Új, eredeti illatok tűntek fel, mint a kumarin, heliotropin, vanília, ionon és az első aldehidek – ezeket vadonatúj kémiai eljárásokkal nyerték és megindították az illatanyagok forradalmát. Ez volt a modern parfümkészítés születése.

1900 -a "Belle Epoque" illat köszönhetően a jól hangzó névnek és a gyönyörű üvegnek luxuscikké vált. Ez volt a "Belle Epoque" ! Az "Art Nouveau"-t lelkesedéssel ölelték keblükre az emberek. Illat : Coty, a tehetséges jövőbelátó összeállt a szintén nagyreményű Lalique-el és megalkották a valóban luxusterméket a Fashion : Farewell tornurt ! Poiret továbbment a női sziluett újrafelfedezésének útján. Az Államok látta a szépség és kozmetikai ipar előretörését és az úttörők Elizabeth Arden és Helena Rubinstein megnyitották ajtaikat az új trend előtt. Újabb illatot azonban csak jóval később adtak hozzá az addigiakhoz.

A II. Világháború után a Haute Couture és az illatok együttese megalkotta a Hollywood által inspirált női csáberő új imidzsét. 1930 – a Nagy Gazdasági Világválság ... tömeges munkanélküliség, majd kitört a II. Világháború. Fasizmus, népirtás. A divat alkalmazkodott a korlátokhoz. Ezek voltak Hollywood “sose halunk meg” napjai, melyek alatt a stúdiók felépítették a csillagok kultúráját. A háború után Christian Dior elindította a New Look-ot, a változó idők látható jelét. Jól fogyott a Marie Claire, az első női magazin, mely egyes részei a divatról és szépségről szóltak, de helyet kaptak benne az orvos válaszol típusú rovatok és a folytatásos szerelmi regények is. A designer-ek megalkották a különböző egyéniségek illatait: mindenkinek a saját életstílusa alapján. A kitűnni vágyók designer által tervezett parfümöt viseltek.

Az 50-es években az illat elvesztette exkluzív image-ét. Megjelent az első férfi eau de toilette. Megszületett az első amerikai parfüm. Rágó, farmer, rock’n’roll : Európa vágyódva tekintett Amerikára és szex szimbólumaira. Ekkor kezdődött a hidegháború. A háztartási gépek háziasszonyok millióinak változtatták meg a mindennapi életét. A konfekciómárkák lassan kiszorították a tömegruhákat. Az illatok egyre inkább hozzáférhetővé váltak: tónusuk közkedveltté és érthetőbbé vált így szélesebb közönséget vonzottak. Az ötvenes évek hozták meg a férfias eau de toilette virágkorát. A levendula és vetiver diszkréten elegáns illata hozzátartozott a mindennapi jólápoltsághoz. Az amerikai hatás továbbra is fennmaradt, Estée Lauder piacra dobta első illatát.

1960-ban beköszöntött a szembenállás kora és a szociális viselkedés változása. Az illatok tekintetében ezt az új frissesség feltűnése jelezte. A hatvanas években növekedésnek indult a gazdaság alacsony vagy nem is létező munkanélküliséggel. A San Francisco-ból induló hippi mozgalom bevette Európát. A test és az öt érzék jelentőségét felfedezve elindult a szexuális felszabadítás. "Make love, not war". A fiatalok lázadók voltak, komoly tüntetésekre került sor a Vietnámi Háború ellen, mely egyben táptalaja volt az 1968 Májusában kitört diáklázadásoknak. A pacsuli uralta az utcákat, de erre a divatipar rá se hederített. Az eau fraiches ... új könnyedség vagy a parfüm vádbeszéde?

A hetvenes években a nők kikövetelték individualizmusuk elismerését és büszkén hordták az “életstílus” illatokat. A férfiak tisztálkodási/borotválkozási rituáléjukon kívül is elkezdték használni az illatszereket. A hetvenes években több új életstílus tűnt fel : feminizmus, vissza a természetbe, homoszexuális mozgalom, punk, újromanticizmus. A ruhák tükrözték viselőjük élethez való hozzáállását és saját ötleteit. Gyakran ötvözték a különböző stílusokat. A divatban az illat legfontosabb összetevője az “üzenete” volt. Mind az Egyesült Államokban, mind Franciaországban új, kifinomult vagy provokatív máskor gyengéden természetes és romantikus illatkoncepciók vonzották a hölgyeket. Akik nem értették ezen kettősséget, kudarcra voltak ítélve. Az eau de toilette után külön férfiaknak tervezett illatok jelentek meg a piacon: a férfiillat nem korlátozódott csupán a borotválkozás utáni arcszeszre.

1980-1990 individualizmus és konfrontáció. Az illat lármás, erős, a szörfösök és yuppie-k által keresett erős hatások leképezéseként. A nyolcvanas évek ismertetőjegye az erős érzékekre gyakorolt benyomás volt. A berlini fal leomlása a különböző ideológiák szétesését visszhangozta. A férfiak és nők fárasztó versenyfutásba kezdtek hivatali sikereket hajszolva. A testépítés, széllovaglás és síelés ekkor voltak a csúcson : a testet a legjobb kondícióban kell tartani, legyünk gyorsak és hatékonyak. A férfiillatok a természet elemeivel való ütközésben magasztalták fel a férfitestet. A nők másrészről erőt sugárzó ruhákat hordtak és túl erős illatokat, hogy így hirdessék szakmai sikereiket. Az új, Egyesült Államokból származó gyümölcsös irányzatok új irányt adtak a férfi és női illatoknak

1990-2000 A materializmus egyre inkább a múlt ködébe vész. A férfiak és nők egy tisztább világra áhítoznak. Megosztják illataikat, mely az új frissesség után való kutakodást tükrözi. Az Öböl-háború, AIDS ... a két fő esemény, mely a második évezred végén középpontba állította társadalmaink félelmeit és aggályait. Hogy elszakadjunk az egyre inkább anyagiassá váló világtól, fejest ugrottunk a rap vagy techno zenébe, begubóztunk vagy magunkévá tettük a New Age életstílust. Az Internet, mint egy óriás háló rátelepedett életünk minden mozzanatára, sőt még azon is túl ... Ez volt a bolygóközi falu megszületése. Bizonyos parfümök visszanyúltak a gyermekkor lágyabb emlékeihez, összekapcsolva az ízlést és szaglást a vanília, karamell és tej édes jegyeivel. A férfiak egyre inkább nyitottak lettek saját érzelmeikre. Az illatokat régen csábításra használták. A nyolcvanas évek kilengésinek ellensúlyozásaképpen az új "eau" friss vízillatú volt, mintha az egyszerűség utáni szomjunkat akarta volna oltani. Az illatok a tenger, víz, növények és virágok illatát idézték, természetes érzetet keltve, újra az alapokra helyezve a hangsúlyt, melyek a föld, tűz, víz és szél.

A PARFÜMÖK TÖRTÉNETE, ILLATCSALÁDOK, VÁSÁRLÁS

A parfümök, illetve a kellemes illatok használata több ezer éves múltra tekint vissza. Mondhatjuk, hogy az emberiséggel egyidős.

Már az ókorban felfedezték, hogy a különböző illatok hatással vannak az emberi testre, lélekre, érzelmekre.

Az egyiptomiak az illatos virágokat olajba áztatták, átszűrték, és ezzel illatosították magukat. Az ókori görögök a házuk padlójára és falára is bőven szórták az illatokat. A rómaiak a fürdőhöz és a ruhájukhoz is illatos olajokat használtak, sőt a lámpásaikhoz is, ami aztán az egész helyiségben kellemes illatot teremtett. Már az I. században készítettek rózsavizet.

A XIV. században kísérletezték ki az alkohol tisztításának módszerét. Orvosi célokra, likőrökhöz, később pedig a parfüm készítéshez használták.

Az illatszerek divatba jöttét Európában Medici Katalin nevéhez kapcsolják, a XVI. században. Ekkor élt Mauritius Frangipani, akit a mai parfümök megteremtőjének tekintenek, mivel ő volt az első, aki az illatanyagokat égetett szeszben oldotta fel. Ez időben igen megbecsült szakma volt az illatszerész. A parfümök használata egyre népszerűbb lett.

A XVIII. századra tehető a kölnivíz megjelenése. Csodavíz néven egy olasz ószeres kezdte árusítani, aki aztán Kölnben telepedett le és a Kölnischwasser = kölnivíz nevet adta neki.

Az 1920-as években William Cruise által kidolgozott skála szerint minden parfümhöz hozzárendelhető a maga illatpiramisa. Ez az illatok párolgási sebességét mutatja.

A piramis alapját alkotják az

alapillatok: ezek az illatok maradnak meg a bőrön legtovább.

A piramis középső része a

szívillatok: általában nem érezhetők azonnal 10-30 perc elteltével bontakoznak ki a bőrön és 4-5 órán keresztül maradnak meg. Ezek alapján soroljuk a parfümöket illatcsaládokba.

A piramis csúcsa a

fejillatok: gyorsan párolognak, kb. 10-15 percig érezhetők. A parfümök alapanyagai növényi (pl.: virágok, levelek, fakéreg, gyümöcshéj, gyökerek, magok, gyanták) és állati (pl.: szürke ámbra, pézsma, cibetmacska, kasztoreum) eredetűek.

ILLATCSALÁDOK: 

Ciprusos: nevét a Chypre Coty nevű parfümről kapta.

A shipr illatcsalád 3 alcsaládja a shipr-gyümölcsös, shipr-fás és a shipr-állati.

Fás: kifinomult, elegáns illat. Egyik összetevője a szantálfa, melyet már az ókorban is használtak a füstölőpálcikákban.

Alcsaládjai: virágos, gyümölcsös, pacsuli tartalmú és vetiver.

Páfrány: elnevzését a Fougcre Royale (Királyi Páfrány) parfümről kapta.

Két alcsaládja van: egyikben a páfrány, másikban a levendula illat a domináns.

Virágos: a legváltozatosabb illatcsalád.

Alcsaládjai: virág-gyümölcs, virág-keleties, virág-vízi, virág-zöld, virág-aldehid.

Citrusos: hűvös, friss érzést biztosít.

Négy alcsaládja van: citrom, narancs, mandarin és bergamott.

Keleties: érzéki, egzotikus kompozíció.

Alcsaládjai: keleties-virág, fűszeres és ámbra.

A parfümök illatának tartóssága attól függ, hogy az illatolaj mekkora koncentrációban van jelen az alkoholban.

2% - 5% : EDC Eau de Cologne kölni. Illata nagyon gyorsan elillan.

4% - 8% : EDT Eau de Toilette. Illata fél - egy órán keresztül érezhető.

15%-18%: EDP Eau de Parfum. Illata tartós, 12 - 24 órán át.

20%: Parfüm. Magas koncentráltság, az illat egész nap érezhető.

Az emberi orrban kb.: 10 millió érzékelő sejt van, melyek rögtön továbbítják az üzenetet az agyunknak. Ezért életünkben nagyon fontos szerepe van az illatoknak. Egy jól megválasztott parfüm nemcsak ránk, de környezetünkre is pozitív hatással lehet. Ez természetesen fordítva is igaz. Vannak akik a könnyű, friss, mások a nehéz, fűszeres, vagy éppen a fanyar illatokat kedvelik.

A parfümök minden bőrön másképpen illatoznak, mivel az illatanyaguk keveredik a testillattal. Ezért nem elég csak a divatot követni és megvenni egy parfümöt azért, mert éppen tetszik a márkája, a csomagolása, az üveg formája, vagy valamelyik világsztár adja a nevét hozzá. Saját egyéniségünkhöz illő parfümöt választani nem könnyű. Egyrészt azért, mert ahogy említettem minden parfüm mindenkin más illatú, így nem elegendő, ha az üzletben megszagoljuk az illatcsíkokat, mert bőrünkön más illata lehet. Másrészt amikor elmegyünk vásárolni egyszerre három négy illatnál többet nem érdemes kipróbálni, mert ennél többet nem tudunk különválasztani egymástól. Tehát ne egy nap alatt akarjunk dönteni.

Az aromák tartóssága

A parfümillat olyan, mint egy nyíló virág, mely lassan és fokozatosan nyitja meg szirmait. A belerejtett, megkomponált illatok sokasága fokozatosan árad szét az éterben, összeolvadva a bőr és a test párolgásával. El kell telnie egy kis időnek, míg összes illatkomponensét "megmutatja" viselőjének. Ezért az illatok érvényesülésének meghatározott ideje van. Ennek alapján három úgynevezett illatjegyet különböztetünk meg. Az első a felső illat, fejjegy vagy felsőjegy – ez az első benyomás, mikor három-négy fújás után a parfüm azonnal kifejt egy hatást. A második a középréteg, vagy szívjegy – ez az illat szíve, lényege, mely körülbelül húsz perc múlva érezhető. A harmadik az alapillat, bázisjegy, vagy alsójegy – ez a maradandó illatjegy, mely egész napra biztosítja a kellemes illatot.

Fogyasztó illatok

 Elképzelhető, hogy hamarosan olyan parfümök jelennek meg az illatszerboltokban, amelyek nemcsak illatosabbá, de vékonyabbá is teszik a hölgyeket. A kozmetikai cikkeket gyártó Shiseido Company kutatói felfedezték, hogy az emberi agy bizonyos illatok hatására az egyes szerveket zsírégetésre "veszi rá". 

Különösen hatásos a grapefuit illata:

A japán óriáscég kutatói szerint fogyáshoz különösen hatásos a grapefruit, a bors, az édeskömény és a tárkony illata. A Shiseido szóvivője kifejtette, hogy a termék – grapefruit vagy bors illatban – már márciusban a japán boltok polcaira kerülhet, de a termék árát egyelőre nem kívánta elárulni. A tesztek során húsz hölgy egy hónapon keresztül használta az illatos testápolót, és átlagosan 1,1 kilogrammot veszítettek súlyukból. A vállalat szeretné titokban tartani a súlycsökkentő illatok receptjét, mindössze annyit árult el, hogy a felfedezésük az UCP (uncoupling protein, magyarul szétkapcsoló fehérje) elméletén alapul. (Ananova)

Állati illatok

 A legdrágább parfümök állati eredetű illatanyagokból készülnek. A pézsmaszarvas nemi váladékából nyerik a pézsmát, a pézsmapocok és a floridai kajmán is termel hasonló illatanyagot. A cibet a cibetmacska farka alatt található páros zacskóban termelődik. A szürke ámbra az ámbráscet váladéka, amely a tengerben lebeg. Egyes szakértők szerint az ámbra képződését a cet egy betegsége váltja ki. A hódzsír a hód mirigyváladéka, ami frissen sűrű, folyékony anyag, de füstöléssel kiszárítják. Az állati eredetű illatanyagok lassabban illannak el, mint a növényiek.

 A parfüm és a kölni nem ugyanaz. Parfümnek kizárólag azt az extraktumot nevezik, amely az oldószerben legnagyobb arányban, 15–50 százalékosan tartalmazza az illateszszenciát. Az üvegeken az szerepel: Parfum de Toilette, vagy Eau de Parfum. Az Eau de Toilette nagyobb arányú hígítás eredménye. A kölnivíz, az Eau de Cologne a legkisebb illatszer-koncentráció, amely még jellegzetes, hosszan tartó illatú. Mostanában terjedtek el a testharmatok, a Body Mist, Eau de Tonique pour le Corp, amelyeket az egész testre lehet permetezni.

Az edt parfüm és a többiek

  Az illatszerek gyakorlatilag olyan illóolaj keverékek, amit tömény, nagy tisztaságú alkoholban oldanak fel. Ebből már következik, hogy az illatszerek töménysége, ereje - azaz olaj-alkohol aránya - nagyban különbözhet. A parfüm a legerősebb, legtöményebb illatszer, hiszen ennek a legmagasabb az olajtartalma, ami számokban azt jelenti, hogy 15-25 százalékban tartalmaz parfümolajat. A többi illatszer eau-nak, azaz illatos víznek minősül. Tehát a parfümöt követi az Eau de Parfum, majd következik az Eau de Toilette (toalettvíz), végül a leghígabb az Eau de Cologne (kölnivíz). A parfümolaj aránya:  Parfüm (P) - 15-25 % Eau de Parfum (EDP) - 8-15 % Eau de Toilette (EDT) - 4-8 % Eau de Cologne (EDC) - 2-5 %.

   A helyzetet azonban tovább bonyolítja, hogy egyes parfümgyártók újabb elnevezéseket is bevezettek. Ilyen a Parfum de Toilette, mellyel általában ugyanazt a töménységet jelölik, mint az EDP esetében, de az sem kizárt, hogy EDP és parfüm közötti töménységet kapunk. Az újabban forgalomba került Eau Frache általában kevesebb, mint 3 százalékban tartalmaz parfümolajat. Persze előfordulhat az is, hogy a keverékarány nem egyezik a kapott elnevezéssel. Általában igaz, hogy minél több parfümolajat tartalmaz a parfüm, annál hosszabban tart az illat, és egyben annál magasabb is az egységnyi ára. Az Eau de Toilette és az Eau de Cologne-t használhatjuk, az Eau de Parfum azonban már töményebb változat, ami hosszabban megmarad, a szárazabb bőrűeknek tehát különösen ajánlott. A parfüm persze a legerősebb és leghosszabban tartó. Bár drágább hígabb társainál, bölcsen használva tovább eltarthat azoknál. Franciaországban például igen kelendőek a parfüm töménységű illatszerek, hiába, a francia nők tudják ezeket értékelni és használni. Figyeljünk arra, hogy a töményebb illatszerekből elég csupán a fül mögé (bár itt hamar elillan), nyakra, mellek közé, csukló belső részére, kar vagy térdhajlatba, sőt akár a boka belső részére is (ne lepődjünk meg, az illat felfelé száll) tenni. Ami még igen lényeges, hogy a különböző erősségű kiszerelések (EDT, EDP, stb.) hasonló illatélménnyel szolgálnak, de nem pontosan ugyanolyannal! Az összetételük és a hatásuk is gyakran különbözhet, az Eau de Toilette például hamar kibontakozhat majd leszáradhat, míg a parfüm lassabban tárulkozik fel és hosszabban tart. A töményebb verzió gyakran alkalmibb, nyíltabban ****is, tehát tartalmában, jelentésében is mélyebb illat így éljünk vele.

Eau de Toilette (Edt parfüm)

   Ebből találunk a legtöbbet a polcokon, ez a parfümfajta öt-nyolc százaléknyi illatesszenciát tartalmaz, így fele olyan tömény, mint az Eau de Parfume. Egy parfümből sokszor nem ugyanaz a toilette és a parfume verzió, így nem kell megijednünk, ha kedvenc illatunkat máshogyan érzékeljük. Általában mindkettő azonos karakter, és a töményebb verzió a feminimebb, ****isebb, alkalmibb, így ezt szem előtt tartva válasszunk! Ezt a különbséget jól érezhetjük például a Chanel Allure-nél. Az Eau de Toilette-et is érdemes úgy használni, hogy a levegőbe permetezzük, majd belesétálunk, ám ezt a parfümfajtát bátran kiegészíthetjük a választott illat testpermetével (Bosy Mist), testápolójával és tusfürdőjével is, sőt, ajánlott vizes hajra is permetezni belőle rögtön hajmosás után, mert fantasztikusan megtartja az illatot, és sokkal tartósabb, mint a bőrünk.

Minél töményebb, annál tartósabb?

A legtöbb márkánál megtalálhatjuk a különböző koncentrációjú készítményeket:

Parfümnek csak az az extraktum, vagyis kivonat nevezhető, mely az oldószerben (általában alkoholban) a legnagyobb arányban (20-30%-ban) tartalmazza az illateszenciát. A parfüm alkoholkoncentrátuma határozza meg a minőségét és a bolti árát. A parfümöknek 4-6 órás az illatérvényesülési ideje, azaz tartóssága.
A gyakran használatos Eau de Toilette (edt parfüm) 4-8 százalékos illateszenciát tartalmaz körülbelül 80 százalékos alkoholfokban. Majdnem olyan tartós mint a parfüm.

A legnagyobb arányú hígítás eredményeként keletkezik az "eau", vagyis a "víz", és 1-3 százaléknyi hígítású a Splash Cologne, azaz a kölnivíz (Eau fraiche), amely már viszonylag hosszan - 1-2 óráig - megtartja illatát.

A parfüm-púderek 9 százalék, a parfüm-krémek 8 százalék, a testápoló krémek 3-5 százalék illatesszenciát tartalmaznak.

A kölnivíz története