Mi is az a parf�m?

A latin "per fumum" kifejez�sb�l ered, ami annyit tesz: "A f�st�n �t", vagy "F�st r�v�n." Ugyanis a parf�m r�gi form�ja nem volt m�s, mint illatos f�st (t�mj�n) amelyet f�st�ldozatok bemutat�s�hoz �s a halottak bebalzsamoz�sakor alkalmaztak, k�b�t� illattal megt�ltve a leveg�t.

 M�r ezer �ve k�l�nleges metszett �vegcs�ket k�sz�tettek az illatszerek m�lt� t�rol�s�ra, melyet a mai kozmetikai ipar a t�k�lyig fejlesztett.

A parf�m b�d�t� �s izgalmas, erotikus �s cs�b�t�, amelyben egyes�l a term�szet �s a modern vegy�szet megannyi titka. A finom illatszerekben gy�m�lcs�k, vir�gok, moh�k, k�l�nleges k�rgek illata keveredik egym�ssal, saj�tos, ut�nozhatatlan harm�ni�t alkotva. A parf�m�k t�rt�nete �tezer �vn�l is r�gebre tekint vissza. Az els� parf�mfajta a t�mj�n volt, ennek �des illat�val j�rtak az emberek az istenek kedv�ben.

 A perzs�k megaj�nd�kozt�k a vil�g sz�p h�lgyeit �s f�rfi�it a parf�m�kkel �s ezzel hadj�ratot ind�tottak a testszag ellen. Miut�n az arabok bevezett�k a kozmetik�ba az alkoholt, az illatos vizek az eg�sz iszl�m vil�gban elnyert�k a gazdag h�zak urainak �s a h�remek h�lgyeinek kegy�t. A r�gi Germ�ni�ban megel�gedtek a ny�rfav�zzel �s a gy�gyf�vekb�l nyert f�zetekkel. Az ink�k halottaikat illatkivonatokkal bebalzsamozt�k, az azt�kok pedig er�s illatszerek bel�gz�s�vel v�geztek aroma ter�pi�t.

 A XVI. sz�zadban �l�, h�res olasz illatszer�sz, Mauritius Frangipani oldotta fel el�sz�r �getett szeszben az illatanyagokat. �gy �t tekinthetj�k a mai parf�m sz�l�atyj�nak. A r�gi id�kben az emberek - m�r akik tehett�k - m�rt�ktelen�l b�ntak az illatszerekkel: illatos�tott v�zben f�r�dtek, test�k�n, hajukon k�v�l illatos�tott�k az �gyaikat, a h�zukat, a hint�jukat, s�t m�g a lovaikat is. Az illatszer�sz igen megbecs�lt szakma volt, amit gyakran papok, orvosok, patikusok �s m�s tud�s emberek gyakoroltak.

Megjelent a t�bbi illatnagys�g is: Arden, Rubinstein, Armani, Dal�, Givenchy, Est�e Lauder, Kenzo, Dior, hogy csak n�h�nyat eml�ts�nk, napjainkban pedig m�r t�bb ezer illat k�n�lja megv�telre mag�t.

Parf�m�t venni m�v�szet!

A szem�lyis�g jegyeink hangs�lyoz�s�ra alkalmasak az illatok. A parf�m saj�toss�ga, hogy minden b�r fel�let�n m�sk�nt illatozik. Ez rejt�lyesnek t�nik, de igen egyszer� k�miai magyar�zata, hogy az illatanyag a b�r�n �sszekeveredik az illatot visel� saj�t testillat�val. Ez�rt egy leheletnyi parf�m�t d�g�lj�nk a kez�nk�n a csukl� feletti r�szre, ahol a b�r v�kony. Itt azonnal l�that�, hogy irrit�l�-e a v�lasztott parf�m �s azt is hamar meg tudjuk �llap�tani, hogy kellemes illat�-e. Nem el�g teh�t csak az �veget, vagy az illatmint�ul szolg�l� lapocsk�t megszagolni. �rdemes kitapasztalni, hogy melyik illat t�pust kedvelj�k �ltal�ban. A k�nny�, a neh�z, a f�szeres, a friss, vagy a fanyar illatokat? Ha siker�lt besorolni �zl�s�nket, m�ris k�nnyebb� v�lik a v�logat�s. Az�rt nem lehet egy nap alatt parf�m�t v�lasztani, mert egyszerre h�rom, n�gy illatn�l t�bbet nem lesz�nk k�pesek elk�l�n�teni egym�st�l, �gy lehet, hogy a hosszasan v�logatott illat otthon m�r kellemetlennek fog t�nni. �rdemes minden lehet� alkalmat kihaszn�lni egy kis illat k�stolgat�sra �s a legjobb �lm�nyeket ad� illatok m�rkanev�t feljegyezni, arra az alkalomra, ha venni szeretn�nk.

 A k�z�pkorban a n�v�nyeket fert�z� betegs�gek megel�z�s�re haszn�lt�k, m�g keleten a parf�m�k ink�bb �rz�ki �r�m�k �g�ret�t hordozt�k. Az Egyh�z el�t�lte az alkimist�kat. Ezen id�szak alatt a keresztes lovagok �j alapanyagokat �s illat el��ll�t� technik�kat hoztak keletr�l. A k�naiak �s arabok nyom�ban j�rva az eur�pai alkimist�k is r�tal�ltak az etil alkoholra �s a desztill�ci�ra. Marco Polo utaz�sai hatalmas l�k�st adtak a f�szerkereskedelemnek. �gy hitt�k, hogy a kellemes illatoknak fert�tlen�t� hat�suk van �s megv�denek a j�rv�nyokt�l. A gazdagok “illat labd�kat” hordtak magukkal melyet p�zsm�val, �mbr�val vagy arom�s gyant�val t�lt�ttek. Az illatok haszn�lata �j �letst�lust vezetett be. A k�lt�k szenved�lyesen �nnepelt�k a n�iess�get. Az Egyh�z szigor� figyelmeztet�se ellen�re a korabeli h�lgyek �s urak illatos f�rd�ket vettek, hogy elmer�lhessenek az �rz�ki �lvezetekben.

 A Renesz�nsz id�szak alatt kir�lyn�k �s kurtiz�nok versengtek az els� it�liai alkimist�k �ltal el��ll�tott titkos k�pletek megszerz�se �rdek�ben �s felfedezt�k az �zsi�b�l �s Amerik�b�l behozott illat alapanyagokat. A renesz�nsz �j �letszeml�letet hozott. �p�t�szek, m�rn�k�k, m�v�szek �s tud�sok utazgattak szerte Eur�p�ban. A hatalommal, p�nzzel b�r� patr�nusok hat�s�ra a m�v�szetek felvir�goztak. Az els� k�miai �rtekez�sek elkezdt�k kiszor�tani az alk�mi�t �s annak receptjeit. Vasco de Gama, Columbus, Magell�n, mind h�res felfedez�, �j alapanyagokat hoztak Amerik�b�l �s Indi�b�l : kaka�t, van�li�t, Peru balzsamot, doh�nyt, borsot, szegf�szeget, kardamomot ... Az udvarban h�res kurtiz�nok �s befoly�sos asszonyok versengtek egym�ssal a sz�ps�g … vagy a m�rgek titk�nak megszerz�s��rt. A spanyol �s olasz parf�mk�sz�t�k elhagyt�k haz�jukat (�s a Medici csal�dot) �s �zletet nyitottak P�rizsban. A parf�mmel illatos�tott keszty�k hamarosan eg�sz Franciaorsz�gban elterjedtek.

A klasszicista id�kben Versailles-ban az illatok kultusza m�mor�t� magass�gokba emelkedett. A keszty�-, illat- �s p�derk�sz�t�k sz�vets�gbe t�m�r�ltek, �s egy�tt fejlesztett�k tov�bb tud�sukat. Versailles lett a vil�g�t�torony, dikt�lva a divatot, szok�st �s praktik�kat. N�gy �v alatt a Napkir�ly csak egyszer f�rd�tt! Mindenki �polatlan volt, �gy a f�rfiak �s n�k t�lz� mennyis�g� parf�m�t �s kozmetikumot haszn�ltak. A Parlament felhatalmazta a keszty�k�sz�t� mestereket a parf�mk�sz�t� titulus haszn�lat�ra, melyet k�s�bb "p�derk�sz�t�re" m�dos�tottak. Montpellier �s Grasse versengtek az olyan medicin�lis n�v�nyek kult�r�j�nak megteremt�s��rt, mint a szegf�, viola, j�zmin, r�zsa, tubar�zsa �s leander.

A felvil�gosod�s kora. Frizur�k, make-up �s parf�m. Ezen id�szak alatt a n�k lelkiismeretesen k�vett�k a cs�b�t�s k�dex�nek mesterfog�sait �s meghajtott�k fej�ket a divat �nk�nyuralma el�tt. XV. Lajos udvar�t csak “parf�m udvarnak” h�vt�k. A parf�m�k naponk�nti v�lt�sa k�telez� volt. WC ecetek kezdtek elterjedni. Ez volt a gondtalan boldogs�g �s �nnepl�s kora, melynek k�zpontja Marie Antoinette volt. A magazinok �s �js�gok szolg�ltak a n�i elegancia k�nonj�nak meghat�roz�ik�nt, melyet azt�n k�nos pontoss�ggal tartottak be. A higi�nia �jra divatba j�tt. Az illat�zl�s t�bb kifinomult kompoz�ci�t hozott l�tre, mely nagyban hozz�j�rult az els� h�res p�rizsi illath�zak j�vedelmez�s�g�hez. A Grasse vegy�szek j�l prosper�ltak. Siker�lt tov�bbfejleszteni�k a vir�gillatos�t�s �s desztill�l�s technik�it. K�lnben Jean-Antoine Farina elind�totta az "Eau de Cologne"-t.

A nap�leoni id�kben a birodalom �s az udvar t�lz�sai v�get �rtek. A romantikus kor vir�gszer� h�lgyei visszafogottabb illatokat kerestek, mely jobban kifejezte egy�nis�g�ket. 1789 – ebben az �vben a puskapor illata lengte be a francia forradalom hajnal�t. Az illatokat len�zt�k. Visszat�rt�k a Konzuls�g �s Cs�sz�rs�g idej�re tehet�. Az uralkod�n�, Josephine, vagyonokat k�lt�tt egzotikus illatokra, Nap�leon pedig szinte f�gg�s�gbe ker�lt az eau de Cologne-nal val� massz�zzsal. A brit higi�nikusok �jra�lesztett�k az illatos f�rd�k n�pszer�s�g�t. A romantikus kor alatt a n�k elvesztett�k �rdekl�d�s�ket a smink �s az er�s illatok ir�nt. �br�ndosak �s s�padtak voltak, kez�kben enyh�n illatos�tott zsebkend�vel j�rtak.

A Modernkorban a XIX. sz�zad v�ge fel� az illatipar egyre ink�bb a k�z�poszt�lybeli h�lgyeket vette c�lba. Felt�ntek az els� szintetikus illat�sszetev�k. A M�sodik Birodalmat egy r�vid �m intenz�v id�szakra �titatta a vetiver �s a pacsuli. Mindez v�get �rt a sz�zad m�sodik fel�re, mikor is a meger�s�d�tt k�z�poszt�ly kifinomultabb illatok ut�n mutatott keresletet. Vir�gz�snak indult a luxus�ruk kereskedelme �s a parf�mk�sz�t�st egyre ink�bb m�v�szetk�nt tartott�k sz�mon. �j, eredeti illatok t�ntek fel, mint a kumarin, heliotropin, van�lia, ionon �s az els� aldehidek – ezeket vadonat�j k�miai elj�r�sokkal nyert�k �s megind�tott�k az illatanyagok forradalm�t. Ez volt a modern parf�mk�sz�t�s sz�let�se.

1900 -a "Belle Epoque" illat k�sz�nhet�en a j�l hangz� n�vnek �s a gy�ny�r� �vegnek luxuscikk� v�lt. Ez volt a "Belle Epoque" ! Az "Art Nouveau"-t lelkesed�ssel �lelt�k kebl�kre az emberek. Illat : Coty, a tehets�ges j�v�bel�t� �ssze�llt a szint�n nagyrem�ny� Lalique-el �s megalkott�k a val�ban luxusterm�ket a Fashion : Farewell tornurt ! Poiret tov�bbment a n�i sziluett �jrafelfedez�s�nek �tj�n. Az �llamok l�tta a sz�ps�g �s kozmetikai ipar el�ret�r�s�t �s az �tt�r�k Elizabeth Arden �s Helena Rubinstein megnyitott�k ajtaikat az �j trend el�tt. �jabb illatot azonban csak j�val k�s�bb adtak hozz� az addigiakhoz.

A II. Vil�gh�bor� ut�n a Haute Couture �s az illatok egy�ttese megalkotta a Hollywood �ltal inspir�lt n�i cs�ber� �j imidzs�t. 1930 – a Nagy Gazdas�gi Vil�gv�ls�g ... t�meges munkan�lk�lis�g, majd kit�rt a II. Vil�gh�bor�. Fasizmus, n�pirt�s. A divat alkalmazkodott a korl�tokhoz. Ezek voltak Hollywood “sose halunk meg” napjai, melyek alatt a st�di�k fel�p�tett�k a csillagok kult�r�j�t. A h�bor� ut�n Christian Dior elind�totta a New Look-ot, a v�ltoz� id�k l�that� jel�t. J�l fogyott a Marie Claire, az els� n�i magazin, mely egyes r�szei a divatr�l �s sz�ps�gr�l sz�ltak, de helyet kaptak benne az orvos v�laszol t�pus� rovatok �s a folytat�sos szerelmi reg�nyek is. A designer-ek megalkott�k a k�l�nb�z� egy�nis�gek illatait: mindenkinek a saj�t �letst�lusa alapj�n. A kit�nni v�gy�k designer �ltal tervezett parf�m�t viseltek.

Az 50-es �vekben az illat elvesztette exkluz�v image-�t. Megjelent az els� f�rfi eau de toilette. Megsz�letett az els� amerikai parf�m. R�g�, farmer, rock’n’roll : Eur�pa v�gy�dva tekintett Amerik�ra �s szex szimb�lumaira. Ekkor kezd�d�tt a hidegh�bor�. A h�ztart�si g�pek h�ziasszonyok milli�inak v�ltoztatt�k meg a mindennapi �let�t. A konfekci�m�rk�k lassan kiszor�tott�k a t�megruh�kat. Az illatok egyre ink�bb hozz�f�rhet�v� v�ltak: t�nusuk k�zkedveltt� �s �rthet�bb� v�lt �gy sz�lesebb k�z�ns�get vonzottak. Az �tvenes �vek hozt�k meg a f�rfias eau de toilette vir�gkor�t. A levendula �s vetiver diszkr�ten eleg�ns illata hozz�tartozott a mindennapi j�l�polts�ghoz. Az amerikai hat�s tov�bbra is fennmaradt, Est�e Lauder piacra dobta els� illat�t.

1960-ban bek�sz�nt�tt a szemben�ll�s kora �s a szoci�lis viselked�s v�ltoz�sa. Az illatok tekintet�ben ezt az �j frissess�g felt�n�se jelezte. A hatvanas �vekben n�veked�snek indult a gazdas�g alacsony vagy nem is l�tez� munkan�lk�lis�ggel. A San Francisco-b�l indul� hippi mozgalom bevette Eur�p�t. A test �s az �t �rz�k jelent�s�g�t felfedezve elindult a szexu�lis felszabad�t�s. "Make love, not war". A fiatalok l�zad�k voltak, komoly t�ntet�sekre ker�lt sor a Vietn�mi H�bor� ellen, mely egyben t�ptalaja volt az 1968 M�jus�ban kit�rt di�kl�zad�soknak. A pacsuli uralta az utc�kat, de erre a divatipar r� se heder�tett. Az eau fraiches ... �j k�nnyeds�g vagy a parf�m v�dbesz�de?

A hetvenes �vekben a n�k kik�vetelt�k individualizmusuk elismer�s�t �s b�szk�n hordt�k az “�letst�lus” illatokat. A f�rfiak tiszt�lkod�si/borotv�lkoz�si ritu�l�jukon k�v�l is elkezdt�k haszn�lni az illatszereket. A hetvenes �vekben t�bb �j �letst�lus t�nt fel : feminizmus, vissza a term�szetbe, homoszexu�lis mozgalom, punk, �jromanticizmus. A ruh�k t�kr�zt�k visel�j�k �lethez val� hozz��ll�s�t �s saj�t �tleteit. Gyakran �tv�zt�k a k�l�nb�z� st�lusokat. A divatban az illat legfontosabb �sszetev�je az “�zenete” volt. Mind az Egyes�lt �llamokban, mind Franciaorsz�gban �j, kifinomult vagy provokat�v m�skor gyeng�den term�szetes �s romantikus illatkoncepci�k vonzott�k a h�lgyeket. Akik nem �rtett�k ezen kett�ss�get, kudarcra voltak �t�lve. Az eau de toilette ut�n k�l�n f�rfiaknak tervezett illatok jelentek meg a piacon: a f�rfiillat nem korl�toz�dott csup�n a borotv�lkoz�s ut�ni arcszeszre.

1980-1990 individualizmus �s konfront�ci�. Az illat l�rm�s, er�s, a sz�rf�s�k �s yuppie-k �ltal keresett er�s hat�sok lek�pez�sek�nt. A nyolcvanas �vek ismertet�jegye az er�s �rz�kekre gyakorolt benyom�s volt. A berlini fal leoml�sa a k�l�nb�z� ideol�gi�k sz�tes�s�t visszhangozta. A f�rfiak �s n�k f�raszt� versenyfut�sba kezdtek hivatali sikereket hajszolva. A test�p�t�s, sz�llovagl�s �s s�el�s ekkor voltak a cs�cson : a testet a legjobb kond�ci�ban kell tartani, legy�nk gyorsak �s hat�konyak. A f�rfiillatok a term�szet elemeivel val� �tk�z�sben magasztalt�k fel a f�rfitestet. A n�k m�sr�szr�l er�t sug�rz� ruh�kat hordtak �s t�l er�s illatokat, hogy �gy hirdess�k szakmai sikereiket. Az �j, Egyes�lt �llamokb�l sz�rmaz� gy�m�lcs�s ir�nyzatok �j ir�nyt adtak a f�rfi �s n�i illatoknak

1990-2000 A materializmus egyre ink�bb a m�lt k�d�be v�sz. A f�rfiak �s n�k egy tiszt�bb vil�gra �h�toznak. Megosztj�k illataikat, mely az �j frissess�g ut�n val� kutakod�st t�kr�zi. Az �b�l-h�bor�, AIDS ... a k�t f� esem�ny, mely a m�sodik �vezred v�g�n k�z�ppontba �ll�totta t�rsadalmaink f�lelmeit �s agg�lyait. Hogy elszakadjunk az egyre ink�bb anyagiass� v�l� vil�gt�l, fejest ugrottunk a rap vagy techno zen�be, begub�ztunk vagy magunk�v� tett�k a New Age �letst�lust. Az Internet, mint egy �ri�s h�l� r�telepedett �let�nk minden mozzanat�ra, s�t m�g azon is t�l ... Ez volt a bolyg�k�zi falu megsz�let�se. Bizonyos parf�m�k visszany�ltak a gyermekkor l�gyabb eml�keihez, �sszekapcsolva az �zl�st �s szagl�st a van�lia, karamell �s tej �des jegyeivel. A f�rfiak egyre ink�bb nyitottak lettek saj�t �rzelmeikre. Az illatokat r�gen cs�b�t�sra haszn�lt�k. A nyolcvanas �vek kileng�sinek ellens�lyoz�sak�ppen az �j "eau" friss v�zillat� volt, mintha az egyszer�s�g ut�ni szomjunkat akarta volna oltani. Az illatok a tenger, v�z, n�v�nyek �s vir�gok illat�t id�zt�k, term�szetes �rzetet keltve, �jra az alapokra helyezve a hangs�lyt, melyek a f�ld, t�z, v�z �s sz�l.

A PARF�M�K T�RT�NETE, ILLATCSAL�DOK, V�S�RL�S

A parf�m�k, illetve a kellemes illatok haszn�lata t�bb ezer �ves m�ltra tekint vissza. Mondhatjuk, hogy az emberis�ggel egyid�s.

M�r az �korban felfedezt�k, hogy a k�l�nb�z� illatok hat�ssal vannak az emberi testre, l�lekre, �rzelmekre.

Az egyiptomiak az illatos vir�gokat olajba �ztatt�k, �tsz�rt�k, �s ezzel illatos�tott�k magukat. Az �kori g�r�g�k a h�zuk padl�j�ra �s fal�ra is b�ven sz�rt�k az illatokat. A r�maiak a f�rd�h�z �s a ruh�jukhoz is illatos olajokat haszn�ltak, s�t a l�mp�saikhoz is, ami azt�n az eg�sz helyis�gben kellemes illatot teremtett. M�r az I. sz�zadban k�sz�tettek r�zsavizet.

A XIV. sz�zadban k�s�rletezt�k ki az alkohol tiszt�t�s�nak m�dszer�t. Orvosi c�lokra, lik�r�kh�z, k�s�bb pedig a parf�m k�sz�t�shez haszn�lt�k.

Az illatszerek divatba j�tt�t Eur�p�ban Medici Katalin nev�hez kapcsolj�k, a XVI. sz�zadban. Ekkor �lt Mauritius Frangipani, akit a mai parf�m�k megteremt�j�nek tekintenek, mivel � volt az els�, aki az illatanyagokat �getett szeszben oldotta fel. Ez id�ben igen megbecs�lt szakma volt az illatszer�sz. A parf�m�k haszn�lata egyre n�pszer�bb lett.

A XVIII. sz�zadra tehet� a k�lniv�z megjelen�se. Csodav�z n�ven egy olasz �szeres kezdte �rus�tani, aki azt�n K�lnben telepedett le �s a K�lnischwasser = k�lniv�z nevet adta neki.

Az 1920-as �vekben William Cruise �ltal kidolgozott sk�la szerint minden parf�mh�z hozz�rendelhet� a maga illatpiramisa. Ez az illatok p�rolg�si sebess�g�t mutatja.

A piramis alapj�t alkotj�k az

alapillatok: ezek az illatok maradnak meg a b�r�n legtov�bb.

A piramis k�z�ps� r�sze a

sz�villatok: �ltal�ban nem �rezhet�k azonnal 10-30 perc eltelt�vel bontakoznak ki a b�r�n �s 4-5 �r�n kereszt�l maradnak meg. Ezek alapj�n soroljuk a parf�m�ket illatcsal�dokba.

A piramis cs�csa a

fejillatok: gyorsan p�rolognak, kb. 10-15 percig �rezhet�k. A parf�m�k alapanyagai n�v�nyi (pl.: vir�gok, levelek, fak�reg, gy�m�csh�j, gy�kerek, magok, gyant�k) �s �llati (pl.: sz�rke �mbra, p�zsma, cibetmacska, kasztoreum) eredet�ek.

ILLATCSAL�DOK: 

Ciprusos: nev�t a Chypre Coty nev� parf�mr�l kapta.

A shipr illatcsal�d 3 alcsal�dja a shipr-gy�m�lcs�s, shipr-f�s �s a shipr-�llati.

F�s: kifinomult, eleg�ns illat. Egyik �sszetev�je a szant�lfa, melyet m�r az �korban is haszn�ltak a f�st�l�p�lcik�kban.

Alcsal�djai: vir�gos, gy�m�lcs�s, pacsuli tartalm� �s vetiver.

P�fr�ny: elnevz�s�t a Fougcre Royale (Kir�lyi P�fr�ny) parf�mr�l kapta.

K�t alcsal�dja van: egyikben a p�fr�ny, m�sikban a levendula illat a domin�ns.

Vir�gos: a legv�ltozatosabb illatcsal�d.

Alcsal�djai: vir�g-gy�m�lcs, vir�g-keleties, vir�g-v�zi, vir�g-z�ld, vir�g-aldehid.

Citrusos: h�v�s, friss �rz�st biztos�t.

N�gy alcsal�dja van: citrom, narancs, mandarin �s bergamott.

Keleties: �rz�ki, egzotikus kompoz�ci�.

Alcsal�djai: keleties-vir�g, f�szeres �s �mbra.

A parf�m�k illat�nak tart�ss�ga att�l f�gg, hogy az illatolaj mekkora koncentr�ci�ban van jelen az alkoholban.

2% - 5% : EDC Eau de Cologne k�lni. Illata nagyon gyorsan elillan.

4% - 8% : EDT Eau de Toilette. Illata f�l - egy �r�n kereszt�l �rezhet�.

15%-18%: EDP Eau de Parfum. Illata tart�s, 12 - 24 �r�n �t.

20%: Parf�m. Magas koncentr�lts�g, az illat eg�sz nap �rezhet�.

Az emberi orrban kb.: 10 milli� �rz�kel� sejt van, melyek r�gt�n tov�bb�tj�k az �zenetet az agyunknak. Ez�rt �let�nkben nagyon fontos szerepe van az illatoknak. Egy j�l megv�lasztott parf�m nemcsak r�nk, de k�rnyezet�nkre is pozit�v hat�ssal lehet. Ez term�szetesen ford�tva is igaz. Vannak akik a k�nny�, friss, m�sok a neh�z, f�szeres, vagy �ppen a fanyar illatokat kedvelik.

A parf�m�k minden b�r�n m�sk�ppen illatoznak, mivel az illatanyaguk keveredik a testillattal. Ez�rt nem el�g csak a divatot k�vetni �s megvenni egy parf�m�t az�rt, mert �ppen tetszik a m�rk�ja, a csomagol�sa, az �veg form�ja, vagy valamelyik vil�gszt�r adja a nev�t hozz�. Saj�t egy�nis�g�nkh�z ill� parf�m�t v�lasztani nem k�nny�. Egyr�szt az�rt, mert ahogy eml�tettem minden parf�m mindenkin m�s illat�, �gy nem elegend�, ha az �zletben megszagoljuk az illatcs�kokat, mert b�r�nk�n m�s illata lehet. M�sr�szt amikor elmegy�nk v�s�rolni egyszerre h�rom n�gy illatn�l t�bbet nem �rdemes kipr�b�lni, mert enn�l t�bbet nem tudunk k�l�nv�lasztani egym�st�l. Teh�t ne egy nap alatt akarjunk d�nteni.

Az arom�k tart�ss�ga

A parf�millat olyan, mint egy ny�l� vir�g, mely lassan �s fokozatosan nyitja meg szirmait. A belerejtett, megkompon�lt illatok sokas�ga fokozatosan �rad sz�t az �terben, �sszeolvadva a b�r �s a test p�rolg�s�val. El kell telnie egy kis id�nek, m�g �sszes illatkomponens�t "megmutatja" visel�j�nek. Ez�rt az illatok �rv�nyes�l�s�nek meghat�rozott ideje van. Ennek alapj�n h�rom �gynevezett illatjegyet k�l�nb�ztet�nk meg. Az els� a fels� illat, fejjegy vagy fels�jegy – ez az els� benyom�s, mikor h�rom-n�gy f�j�s ut�n a parf�m azonnal kifejt egy hat�st. A m�sodik a k�z�pr�teg, vagy sz�vjegy – ez az illat sz�ve, l�nyege, mely k�r�lbel�l h�sz perc m�lva �rezhet�. A harmadik az alapillat, b�zisjegy, vagy als�jegy – ez a maradand� illatjegy, mely eg�sz napra biztos�tja a kellemes illatot.

Fogyaszt� illatok

 Elk�pzelhet�, hogy hamarosan olyan parf�m�k jelennek meg az illatszerboltokban, amelyek nemcsak illatosabb�, de v�konyabb� is teszik a h�lgyeket. A kozmetikai cikkeket gy�rt� Shiseido Company kutat�i felfedezt�k, hogy az emberi agy bizonyos illatok hat�s�ra az egyes szerveket zs�r�get�sre "veszi r�". 

K�l�n�sen hat�sos a grapefuit illata:

A jap�n �ri�sc�g kutat�i szerint fogy�shoz k�l�n�sen hat�sos a grapefruit, a bors, az �desk�m�ny �s a t�rkony illata. A Shiseido sz�viv�je kifejtette, hogy a term�k – grapefruit vagy bors illatban – m�r m�rciusban a jap�n boltok polcaira ker�lhet, de a term�k �r�t egyel�re nem k�v�nta el�rulni. A tesztek sor�n h�sz h�lgy egy h�napon kereszt�l haszn�lta az illatos test�pol�t, �s �tlagosan 1,1 kilogrammot vesz�tettek s�lyukb�l. A v�llalat szeretn� titokban tartani a s�lycs�kkent� illatok receptj�t, mind�ssze annyit �rult el, hogy a felfedez�s�k az UCP (uncoupling protein, magyarul sz�tkapcsol� feh�rje) elm�let�n alapul. (Ananova)

�llati illatok

 A legdr�g�bb parf�m�k �llati eredet� illatanyagokb�l k�sz�lnek. A p�zsmaszarvas nemi v�lad�k�b�l nyerik a p�zsm�t, a p�zsmapocok �s a floridai kajm�n is termel hasonl� illatanyagot. A cibet a cibetmacska farka alatt tal�lhat� p�ros zacsk�ban termel�dik. A sz�rke �mbra az �mbr�scet v�lad�ka, amely a tengerben lebeg. Egyes szak�rt�k szerint az �mbra k�pz�d�s�t a cet egy betegs�ge v�ltja ki. A h�dzs�r a h�d mirigyv�lad�ka, ami frissen s�r�, foly�kony anyag, de f�st�l�ssel kisz�r�tj�k. Az �llati eredet� illatanyagok lassabban illannak el, mint a n�v�nyiek.

 A parf�m �s a k�lni nem ugyanaz. Parf�mnek kiz�r�lag azt az extraktumot nevezik, amely az old�szerben legnagyobb ar�nyban, 15–50 sz�zal�kosan tartalmazza az illateszszenci�t. Az �vegeken az szerepel: Parfum de Toilette, vagy Eau de Parfum. Az Eau de Toilette nagyobb ar�ny� h�g�t�s eredm�nye. A k�lniv�z, az Eau de Cologne a legkisebb illatszer-koncentr�ci�, amely m�g jellegzetes, hosszan tart� illat�. Mostan�ban terjedtek el a testharmatok, a Body Mist, Eau de Tonique pour le Corp, amelyeket az eg�sz testre lehet permetezni.

Az edt parf�m �s a t�bbiek

  Az illatszerek gyakorlatilag olyan ill�olaj kever�kek, amit t�m�ny, nagy tisztas�g� alkoholban oldanak fel. Ebb�l m�r k�vetkezik, hogy az illatszerek t�m�nys�ge, ereje - azaz olaj-alkohol ar�nya - nagyban k�l�nb�zhet. A parf�m a leger�sebb, legt�m�nyebb illatszer, hiszen ennek a legmagasabb az olajtartalma, ami sz�mokban azt jelenti, hogy 15-25 sz�zal�kban tartalmaz parf�molajat. A t�bbi illatszer eau-nak, azaz illatos v�znek min�s�l. Teh�t a parf�m�t k�veti az Eau de Parfum, majd k�vetkezik az Eau de Toilette (toalettv�z), v�g�l a legh�gabb az Eau de Cologne (k�lniv�z). A parf�molaj ar�nya:  Parf�m (P) - 15-25 % Eau de Parfum (EDP) - 8-15 % Eau de Toilette (EDT) - 4-8 % Eau de Cologne (EDC) - 2-5 %.

   A helyzetet azonban tov�bb bonyol�tja, hogy egyes parf�mgy�rt�k �jabb elnevez�seket is bevezettek. Ilyen a Parfum de Toilette, mellyel �ltal�ban ugyanazt a t�m�nys�get jel�lik, mint az EDP eset�ben, de az sem kiz�rt, hogy EDP �s parf�m k�z�tti t�m�nys�get kapunk. Az �jabban forgalomba ker�lt Eau Frache �ltal�ban kevesebb, mint 3 sz�zal�kban tartalmaz parf�molajat. Persze el�fordulhat az is, hogy a kever�kar�ny nem egyezik a kapott elnevez�ssel. �ltal�ban igaz, hogy min�l t�bb parf�molajat tartalmaz a parf�m, ann�l hosszabban tart az illat, �s egyben ann�l magasabb is az egys�gnyi �ra. Az Eau de Toilette �s az Eau de Cologne-t haszn�lhatjuk, az Eau de Parfum azonban m�r t�m�nyebb v�ltozat, ami hosszabban megmarad, a sz�razabb b�r�eknek teh�t k�l�n�sen aj�nlott. A parf�m persze a leger�sebb �s leghosszabban tart�. B�r dr�g�bb h�gabb t�rsain�l, b�lcsen haszn�lva tov�bb eltarthat azokn�l. Franciaorsz�gban p�ld�ul igen kelend�ek a parf�m t�m�nys�g� illatszerek, hi�ba, a francia n�k tudj�k ezeket �rt�kelni �s haszn�lni. Figyelj�nk arra, hogy a t�m�nyebb illatszerekb�l el�g csup�n a f�l m�g� (b�r itt hamar elillan), nyakra, mellek k�z�, csukl� bels� r�sz�re, kar vagy t�rdhajlatba, s�t ak�r a boka bels� r�sz�re is (ne lep�dj�nk meg, az illat felfel� sz�ll) tenni. Ami m�g igen l�nyeges, hogy a k�l�nb�z� er�ss�g� kiszerel�sek (EDT, EDP, stb.) hasonl� illat�lm�nnyel szolg�lnak, de nem pontosan ugyanolyannal! Az �sszet�tel�k �s a hat�suk is gyakran k�l�nb�zhet, az Eau de Toilette p�ld�ul hamar kibontakozhat majd lesz�radhat, m�g a parf�m lassabban t�rulkozik fel �s hosszabban tart. A t�m�nyebb verzi� gyakran alkalmibb, ny�ltabban ****is, teh�t tartalm�ban, jelent�s�ben is m�lyebb illat �gy �lj�nk vele.

Eau de Toilette (Edt parf�m)

   Ebb�l tal�lunk a legt�bbet a polcokon, ez a parf�mfajta �t-nyolc sz�zal�knyi illatesszenci�t tartalmaz, �gy fele olyan t�m�ny, mint az Eau de Parfume. Egy parf�mb�l sokszor nem ugyanaz a toilette �s a parfume verzi�, �gy nem kell megijedn�nk, ha kedvenc illatunkat m�shogyan �rz�kelj�k. �ltal�ban mindkett� azonos karakter, �s a t�m�nyebb verzi� a feminimebb, ****isebb, alkalmibb, �gy ezt szem el�tt tartva v�lasszunk! Ezt a k�l�nbs�get j�l �rezhetj�k p�ld�ul a Chanel Allure-n�l. Az Eau de Toilette-et is �rdemes �gy haszn�lni, hogy a leveg�be permetezz�k, majd beles�t�lunk, �m ezt a parf�mfajt�t b�tran kieg�sz�thetj�k a v�lasztott illat testpermet�vel (Bosy Mist), test�pol�j�val �s tusf�rd�j�vel is, s�t, aj�nlott vizes hajra is permetezni bel�le r�gt�n hajmos�s ut�n, mert fantasztikusan megtartja az illatot, �s sokkal tart�sabb, mint a b�r�nk.

Min�l t�m�nyebb, ann�l tart�sabb?

A legt�bb m�rk�n�l megtal�lhatjuk a k�l�nb�z� koncentr�ci�j� k�sz�tm�nyeket:

Parf�mnek csak az az extraktum, vagyis kivonat nevezhet�, mely az old�szerben (�ltal�ban alkoholban) a legnagyobb ar�nyban (20-30%-ban) tartalmazza az illateszenci�t. A parf�m alkoholkoncentr�tuma hat�rozza meg a min�s�g�t �s a bolti �r�t. A parf�m�knek 4-6 �r�s az illat�rv�nyes�l�si ideje, azaz tart�ss�ga.
A gyakran haszn�latos Eau de Toilette (edt parf�m) 4-8 sz�zal�kos illateszenci�t tartalmaz k�r�lbel�l 80 sz�zal�kos alkoholfokban. Majdnem olyan tart�s mint a parf�m.

A legnagyobb ar�ny� h�g�t�s eredm�nyek�nt keletkezik az "eau", vagyis a "v�z", �s 1-3 sz�zal�knyi h�g�t�s� a Splash Cologne, azaz a k�lniv�z (Eau fraiche), amely m�r viszonylag hosszan - 1-2 �r�ig - megtartja illat�t.

A parf�m-p�derek 9 sz�zal�k, a parf�m-kr�mek 8 sz�zal�k, a test�pol� kr�mek 3-5 sz�zal�k illatesszenci�t tartalmaznak.

A k�lniv�z t�rt�nete