Coco Chanel, divattervez�

Coco Chanel A modern n� megtervez�je "Az igazi elegancia felt�tele az akad�lytalan mozg�s lehet�s�ge."

A legenda polg�ri neve: Gabrielle Bonheur Chasnel.1883. augusztus 19-�n sz�letett Saumurban, Gabrielle Bonheur Chasnel n�ven. Igen, Chasnel, a h�res divatm�rka ugyanis nem m�st, mint egy szimpla kis el�r�s. Coco sz�let�sekor az anyak�nyvvezet� kifelejtett az -s bet�t. �gy lett Chasnel-b�l Chanel, Coco pedig sosem jav�ttatta ki a hib�t. Igaza volt. Sz�lettek m�r ’nagy nevek’ egy el�r�s nyom�n. Ott van p�ld�nak ok��rt Barbra Streisand, aki a t�bbi, 'k�z�ns�ges' Barbar�hoz hasonl�an l�tta meg a napvil�got, azt�n megbotlott egy �js�g�r� tolla, �s k�sz is lett a vil�gh�r� im�zs...

Albert Chanel �s Jeanne Devolle m�sodik gyermekek�nt sz�letett. 5 testv�re volt, 2 l�ny Julie (1882) �s Antoinette (1887), �s 3 fi� Alphonse (1885), Lucien (1889) �s Augustin (1891, aki sz�let�sekor meghalt). 1895-ben az �desanyja TBC-ben meghalt. �desapja nem tudta nevelni a csal�dot. Aubazine r�mai katolikus-monostor �rvah�z�ba ker�lt hat�vesen �s 7 �vet t�lt�tt ott. Tal�n a k�rnyezet az oka, hogy k�s�bb a ruh�ival �s frizur�ival a n�i egyenjog�s�g sz�sz�l�ja lett. A monostorban megtanult k�ssel-vill�val enni, illedelmesen k�sz�nni �s... varrni.18 �vesen elhagyta az �rvah�zat, �s egy szab�s�gban kezdett el dolgozni.

Tal�lkozott a francia milliomos Etienne Balsan-nal.Coco-t elk�pr�ztatta a hatalmas vagyona, a t�le kapott gy�m�ntok, a ruh�k �s gy�ngy�k sz�ps�gei. Balsan mellett kiatanulta a kalap tervez�st is. Balsan-t kihaszn�lva, p�rizsi lak�s�ba k�lt�z�tt.

1905-t�l h�rom �ven �t Coco m�v�szn�ven sanzon�nekesn� volt Vichy-ben, �s �nekesn�i karrierr�l �br�ndozott.

1908-ban t�mogat�i seg�ts�g�vel megnyitotta els� divatkeresked�s�t, amelyben el�sz�r kalapokat k�n�lt, k�s�bb pedig pul�vereket, szokny�kat �s kieg�sz�t�ket is �rus�tott. 1914-ben megnyitotta els� p�rizsi butikj�t Arthur Boy Capellel seg�ts�g�vel. Azt�n 1916-ban divatszalont nyitott Biarritz-ban, amely 1920-ban P�rizsba a Rue Cambon-ra, a Chanel divath�z mai hely�re k�lt�z�tt.

Mikor el�g hires �s ismert lett kital�lt egy hamis �letet mag�nak, miszerint 1893-ban sz�letett, �s �desanyja hal�la ut�n �desapja amerik�ban vitorl�zott, �gy �t k�t nagyn�nje nevelte fel, ahol megtanult mindent, �s a Coco (kis�llat) becenevet �s t�l�k kapta. Ez sz�m�ra egy kib�v� volt, cs�kkentette az �t �rt stigm�kat, �s megal�z�sokat.

1920-ban bemutatt�k az orosz balettimpresszionist�nak Sergei Diaghilev Igor Stravinsky-nek a vil�ghir� zeneszerz�nek (The Rite Spring), akit csal�dj�val egy�tt meghivott a birtok�ra. Ezen id�glenes l�togat�s alatt a kapcsolatukb�l viszony lett.

A Chanel birodalom

Coco Chanel sikere abban �llt, hogy a jelenben �lt, �s ruh�it a kor k�vetelm�nyeinek megfelel�n a dolgoz� n�k sz�m�ra k�sz�tette. Ez persze csak most l�tszik k�zenfekv�nek. Az els� vil�gh�bor� ut�n ink�bb forradalminak sz�m�tott, hogy a k�nyelmetlen, merev, f�z�s viselet helyett egyszer� �s praktikus ruhadarabokat k�n�lt a frissen hivatali munk�ba �llt n�i t�rsadalomnak.

Chanel szerint "az igazi elegancia felt�tele az akad�lytalan mozg�s lehet�s�ge". Kijelentette, hogy amely divat nem terjed el, nem is divat, ez�rt els�k�nt dolgozott a konfekci�iparnak a p�rizsi haute couture tervez�i k�z�l. Chanel nemcsak k�v�l� tervez�, de zseni�lis �zletasszony is volt: a c�g bev�teleinek java r�sz�t a t�megek �ltal el�rhet� �s megfizethet� kozmetikai term�kekb�l �s kieg�sz�t�kb�l produk�lja, m�g haute couture darabjaik a forgalomnak mind�ssze 6%-�t jelentik.

A Chanel-koszt�m, a kis fekete ruha �s a n�i nadr�g: Nev�hez f�z�dik a Chanel-koszt�m megalkot�sa, amely tweed sz�vetb�l k�sz�lt �s aranygombos, doboz form�j� kab�tj�hoz egyenes szab�s� szokny�ja j�rt. A klasszikus form�t, a divath�z vezet� tervez�je, Karl Lagerfeld �lmodta �jra a 80-as �vekben. A ma oly’ divatos bizsuk visel�si ugyancsak Chanel kisasszony �rdeme. A hagyom�nyos Chanel-koszt�m elmaradhatatlan kieg�sz�t�i voltak az aranygombok, �s a koszt�mh�z viselhet� aranyl�ncok, gy�ngy�k. A t�k�letes k�p r�sze a steppelt, l�nc-f�l�, v�llon hordhat� k�zit�ska, �s a k�z�pmagas sark� cip� s�t�tk�k, fekete vagy drapp orrbet�ttel. Ugyancsak Chanel �tlete nyom�n sz�letett meg a m�ra minden mag�ra valamit ad� n� gardr�bj�ban megtal�lhat� „little black dress”, azaz a "kis fekete ruha", amely minden alkalomra t�k�letes eleganci�t k�lcs�n�z visel�j�nek. De Coco hozta divatba az ingruh�t, az est�lyi st�l�t �s a r�vid n�i frizur�t is, merthogy � v�gatta le el�sz�r a modelljei haj�t. A praktikumot �tv�zte a st�lussal a megjelen�s minden ter�let�n. Coco Chanel fittyet h�nyva a trad�ci�kra kardig�nt �s pul�vert adott a n�kre, akik boldogan k�vett�k �t a k�nyelmes �let �tj�n. A divattervez�n� nem �tallotta az addig kiz�r�lag als�ruh�zat c�lj�ra haszn�lt jersey anyagot fels�ruh�zati textilk�nt haszn�lni. Az egyik legmer�szebb h�z�sa pedig az volt, hogy bevezette a n�i nadr�g addig nem l�tez� fogalm�t. Emancip�ci�, oh! (Fontos szerepet j�tszott, a n�i ide�l kital�l�sa - a flepperek megjelen�se.)

Arany ned� krist�lykock�ban, Chanel N�5

A vil�g legh�resebb parf�mj�nek sz�let�s�t legend�k �vezik. Coco Chanel volt az els�, aki egy divath�z preszt�zs�t �sszekapcsolta egy nagy parf�m�vel.

Coco Chanel, a h�szas �vek legelej�n, a Cote d'Azur valamelyik �d�l�hely�n ismerkedett meg Ernest Beaux-val, aki az orosz c�rnak volt udvari parf�mk�szt�je. R�gt�n meg is b�zta „a n� illat�nak” kidolgoz�s�val. Chanel legzseni�lisabb �tlete az volt, hogy l�trehozta a vil�g els� "mesters�ges" parf�mj�t. 1921 – ben felkereste �t Ernest Beaux, a fiatal vegy�sz, aki m�r �vek �ta tanulm�nyozta az aldehideket. Ezek olyan szintetikus anyagok, amelyek a desztill�l�si folyamat sor�n egyre er�s�d� term�szetes vir�gillatot fejlesztettek. Chanel beleegyezett, hogy kipr�b�ljon n�h�ny mint�t. Beaux k�l�nb�z� illatokat �ll�tott �ssze, amelyeket sz�mozott �vegekben mutatott be neki. A legenda szerint Chanel az �t�dik �veget v�lasztotta, mert az �t�s volt a szerencsesz�ma. Hogy folytassa a babon�t, 1921. m�jus 5-�n, az �v �t�dik h�napj�nak �t�dik napj�n mutatta be az �j parf�m�t. A Chanel No.5 forradalmas�totta a parf�m�k vil�g�t, �s ma is az egyik leg�nnepeltebb illat. Pomp�s frisses�ge mellett a term�szetes illatok �divat�nak �s igen k�lts�gesnek t�ntek. Az els� "demokratikus" parf�m�t a h�lgyek vil�gszerte im�dt�k, �s m�g a szer�nyebb k�r�lm�nyek k�zt �l�k is megengedhett�k maguknak. Ma a vil�gon m�r szinte minden parf�mk�sz�t� aldehideket haszn�l. A k�lni a divattervez�n� ruhakollekci�ihoz ill� egyszer� csomagol�st kapott. K�s�bb �jabb parf�m�ket is forgalomba hoztak nev�vel, valamennyit sz�m jel�lt, kiv�ve az 1977-ben megjelent Cristalle-t. 1920 �s 1930 k�z�tt, Coco Chanel t�bb �j parf�m�t dob piacra, Chanel No.22 1922-ben, Russia leather 1924-ben, Gardenia 1925-ben Tropical hardwood 1926-ban (Ernest Beaux fogalmaz�sai, amiket Jacques Polge �ltal 1983-ban �jj�terveznek).

Chanel No.19-et Coco Chanel sz�let�s�nek a d�tum�nak k�sz�nheti, ezt az illatot alkotta Ernest Beaux ut�da, Henry Robert. Chanel No.19-et 1970. augusztus 19-�n dobt�k piacra, Coco Chanel 87 sz�let�snapj�n, azut�n 1981-ben az Antaeus jelenik meg..

K�s�bbi �vek

Coco Chanel 1938-ban f�radts�gra hivatkozva bez�rta boltj�t �s visszavonult. P�rizs n�met megsz�ll�sa ut�n �zletmenete is megszakadt. A II. vil�gh�bor�ban �pol�n�k�nt szolg�lt, majd 1945-ben - egy n�ci tiszttel folytatott szerelmi kapcsolata miatt - Sv�jcba emigr�lt. Csak 1954-ben t�rt vissza Franciaorsz�gba �s a k�z�letbe: egy �j koszt�mtervet mutatott be, gall�r n�lk�li, szeg�llyel d�sz�tett, k�t�tt koszt�mkab�tot t�rdig �r� sz�k szokny�val. Chanelt k�s�bb h�bor�s b�n�k�rt letart�ztat�k, de a brit Royal csal�d beavatkoz�s�nak k�sz�nhet�en , nem emeltek v�dat ellene. Nem aratott nagy sikert a franci�kn�l, a k�mked�se �s a n�cikapcsolata miatt. De Amerik�ban ekkor v�lt hiress�, �gy az amerikaiak lettek legnagyobb felv�s�rl�i. �jra elismert lett Eur�p�ban, a kir�lyi csal�dok, �s h�res sz�n�szn�k el�szeretettel hort�k tervez�seit.

Soha nem ment f�rjhez, b�r h�res �s gazdag bar�tai voltak. Szeret�i �rt�kes aj�nd�kokkal halmozt�k el, de Coco ett�l sem hat�dott meg: a m�t�rgyakat lem�solta �s j� p�nz�rt eladta �ket. Az �ntudatos n�, a p�rizsi t�rsas�gi �s m�v�szeti �let ismert alakja lett. T�bb herceget elutas�tott mondv�n: hercegn� sok van, de Coco Chanel csak egy!

A divattervez�n� �gyfelei k�zt tudhatta Grace Kelly-t, a filmszt�rb�l lett monac�i hercegn�t, Fabiola belga kir�lyn�t, Marlene Dietrich-et, a K�k Angyalt, a Casablanca Ingrid Bergman-j�t, az �sszes Rotschild-ot �s a Rockefellerek t�bbs�g�t. A Time magazinnak a sz�z legnagyobb hat�s� szem�lyis�g�t �sszegz� sz�zas list�j�ra egyetlenk�nt ker�lt fel a divat vil�g�b�l.

M�g �lt, amikor 1969-ben egy musical-t mutattak be a Broadway-n Coco �let�r�l, a c�mszerepben Katharine Hepburn-nel.Hepburn-t Tony d�jra is jel�lt�k. A Mark Hellinger sz�nh�zban 329 el�ad�st adtak el�, melyet Harold Wheeler rendezett.

Munkat�rsai - t�bbs�g�kben n�k - ’kisasszonynak’ sz�l�tott�k, lest�k minden parancs�t �s eln�zt�k minden h�bortj�t, pedig volt bel�l�k j� p�r. T�bbek k�zt 35 �vig b�relte a p�rizsi Ritz Sz�ll� egyik lakoszt�ly�t annak ellen�re, hogy �zlet�t�l csak n�h�ny utc�ra volt a lak�sa.

Hal�la

1971 janu�r 10-�n halt meg 87 �vesen a Ritz hotelbeli lakoszt�ly�ban, mag�nyosan �s megkeseredetten. K�r�s�re Sv�jcba temett�k el Lausanne-ban. K�vel v�sett s�rk�ve volt, melyet oroszl�nfejek d�szitenek, mely �nmag�t �br�zolj�k.