Karl Lagerfeld (1933, Hamburg, sz�let�si neve Karl Otto Lagerfeldt) n�met divattervez�.


�lete:

Lagerfeld egy j�m�d� hamburgi tejgy�ros fiak�nt sz�letett. Sz�let�si d�tumak�nt sz�vesen adja meg az 1938-as �vet, a Bild am Sonntag hetilap kutat�sa azonban a kor�bbi adatot er�s�tette meg. 1953-ban anyj�val P�rizsba k�lt�z�tt, az�ta itt �l. Lagerfeld sz�vesen fedezett fel, �s menedzselt man�keneket, �gy a nyolcvanas �vekben Ines de la Fressange-t, aki a francia nemzeti jelk�pet, Marianne-t reprezent�lta 1989-ben, e t�ren mint Catherine Deneuve ut�da �s Laetitia Casta el�dje. Lagerfeld 1990-t�l menedzselte Claudia Schiffert, akib�l t�mogat�s�val topmodell v�lt, �s aki 1993-ban egy Kor�n-id�zetekkel d�sz�tett Lagerfeld-m�dert mutatott be egy botr�nyos bemutat�n. Lagerfeld szem�lyes jelk�p�v� v�lt dioptri�s napszem�vege �s l�farokban hordott haja. H�ress� v�lt modelljeivel szemben tan�s�tott szigor�s�g�r�l, tests�ly, stb. tekintet�ben, ami, k�t p�rizsi tizen�ves modell fogy�k�r�b�l ered� hal�la ut�n komoly felh�borod�st sz�lt. (Saj�t maga a 3D di�ta seg�ts�g�vel szint�n radik�lis m�don szabadult meg komoly t�ls�ly�t�l). 2006-ban egy autoriz�lt interj�ban nyilatkozott els� �zben az �vtizedekkel kor�bban AIDSben elhunyt �lett�rs�r�l, Jacques de Bascher volt modellr�l.

B�r lak�sa ill. kast�lya van Biarritzban, Monte Carl�ban, R�m�ban �s New Yorkban, Lagerfeld P�rizsban �l.

A tervez� :

Egy n�i kab�ttal nyerte el 1955-ben az IWS (Nemzetk�zi Gyapj�tan�cs) d�j�t. Ennek seg�ts�g�vel kapott �ll�st a Pierre Balmain-divath�zban. Gyapj�kab�tja k�s�bb Balmainn�l a kollekci� r�sze lett. 1958-ban a Jean Patou-h�zhoz szerz�d�tt, de nagyon hamar szabad�sz�k�nt a Valentino, a Krizia �s a Fendi sz�m�ra is dolgozni kezdett. 1964-ben h�rom �vre megszak�totta divatipari tev�kenys�g�t, �s beiratkozott egy m�v�szeti f�iskol�ra. Az igazi nemzetk�zi elismer�st az 1972-es �v hozta meg sz�m�ra fekete-feh�r aszimmetrikus szab�s� kollekci�j�val. Ezt k�vet�en m�r a Coco Chanel pret-a-porter r�szleg�nek vezet� tervez�jek�nt dolgozott, �jabb m�rf�ldk� az 1983-as Chlo�-kollekci�ja volt. Emellett saj�t c�g�t is megalap�totta, ezt 2004-ben az amerikai Tommy Hilfiger-konszernnek adta el. M�rkanevei: LAGERFELD GALLERY, (k�s�bb:LAGERFELD COLLECTION), KARL LAGERFELD POUR FEMMES, �s KARL LAGERFELD POUR HOMMES, de 2oo4-ben tervezett a sv�d Hennes & Mauritz (H&M) sz�m�ra is, olcs�bb �rkfekv�sben. 1980-1984 k�z�tt Lagerfeld vend�gtan�r volt a b�csi iparm�v�szeti egyetemen (Universit�t f�r angewandte Kunst Wien), itt ut�da Jil Sander. Sz�nh�zi jelmeztervez�k�nt is tev�keny, �gy 1978 a genovai oper�ban (Arthur Schnitzler: A z�ld kakadu, rendez�: Luca Ronconi), 1980-ban a b�csi Burgtheater, 982-ban a mil�n�i Scal�ban (Berlioz: A tr�jaik), 1990-ben Salzburgi �nnepi J�t�kok (egy Hugo von Hofmannsthal -dr�m�ban)

Az intelligens opportunista

Megd�bbent�, hogy Karl Lagerfeld (69) majdnem �tven �ve dolgozik a divatszakm�ban �s p�lyafut�s�nak k�zel sincs v�ge. Karl Lagerfeld, akinek h�feh�r, l�farokban hordott haja m�r hossz� ideje a v�djegye, m�lt�n b�szk�lkedhet mindezzel.

Tehets�g �s kor�rz�k

A n�met iparos csal�dban sz�letett Karl Lagerfeld 14 �vesen P�rizsba ment, hogy divattervez�st tanuljon, �s k�t �v m�lva - Yves Saint Laurenttal holtversenyben - elnyerte a Secr�tairat International de la Laine (Nemzetk�zi gyapj�sz�vets�g) p�ly�zat�nak els� d�j�t. Tanulm�nyainak befejez�se ut�n Pierre Balmain mellett volt asszisztens, �s mind�ssze h�sz �ves volt, amikor felk�rt�k a Patou divath�z tervez�munk�inak ir�ny�t�s�ra. N�h�ny �vvel k�s�bb, a ’60-as �vek elej�n kezd�d�tt a kort�rs divatt�rt�net egyik legbrili�nsabb p�lyafut�sa, ugyanis 1965-ben a fiatal Lagerfeldet a Fendi n�v�rek szerz�dtett�k, hogy az 1925-ben alap�tott csal�di sz�rme- �s b�rkeresked�s�ket �jra felvir�goztassa. Ezzel egy id�ben Lagerfeld m�r a Chlo�nak is tervezett ready-to-wear kollekci�kat, igen nagy sikerrel, hiszen a ’60-as �vekben a Chlo� t�bbnyire az�rt tudta felvenni a harcot Cardinnel vagy Saint Laurent-tal, mert huzamosabb ideig mag�hoz tudta k�tni a szipork�z� tehets�g� tervez�t. A Chlo�nak tervezett Lagerfeld n�i ruh�kat �ltal�ban a mes�s romantika, a k�nny� anyagok jellemezt�k. V�g�l az 1972-es Deco Collection fekete-feh�r mint�j� darabjai elhozt�k Lagerfeld sz�m�ra az abszol�t vil�gsikert.

Sz�rnyal� lepke

1983-ban a fiatal tervez� egy lepke k�nnyeds�g�vel �tlibbent a divath�zak k�z�tt rangid�s Chanel c�ghez �s �tvette a divatr�szleg teljes m�v�szeti ir�ny�t�s�t. Kit�tele volt, hogy a ruh�k �s a kieg�sz�t�k rekl�mfot�it csak � k�sz�theti. Lagerfeld magabiztosan fiatal�totta meg a c�get, an�lk�l, hogy meghamis�totta volna, hiszen: „A divat v�ltozik, de a st�lus megmarad.” - mondta a divattervez�, �s ler�vid�tette a szokny�kat, bl�z helyett pedig a der�k f�l�tt v�gz�d�, v�llp�ntos bustiert alkalmazott. A pasztellsz�nekt�l eg�szen a vad sz�nekig minden megjelent a kollekci�iban. Ezen k�v�l olyan kieg�sz�t�ket is tervezett, amelyek a Chanel divath�z nagy vet�lyt�rs�nak, a Schiaparellinek st�lus�ra eml�keztettek (p�ld�ul torta vagy gy�m�lcs form�j� kalapok). Lagerfeld igyekezett nem elt�rni a jellegzetes Chanel-alapform�kt�l, de n�ha m�gis nagyon mer�sz ruh�kat tervezett. Az 1986/87 �szi-t�li kollekci� meghat�roz� darabjai a s�t�tk�k tenger�sz-egyenruh�k inspir�lta, aranygombos n�i ruh�k voltak, illetve a V-kiv�g�s� teniszpul�verek feh�r plisz�rozott szokny�val vagy nadr�ggal, amelyek a lagerfeldi teniszst�lusr�l �rulkodtak. Lagerfeld els�sorban a k�nnyed �s a test form�j�t k�vet� n�ies vonalak elk�telezettje volt. Azt�n apr�nk�nt elt�volodott a Mademoiselle dikt�lta st�lust�l �s gyakran �j anyagokkal dolgozott, mint p�ld�ul a farmer vagy a b�r. �sszess�g�ben siker�lt megtartania a v�llalat el�kel� hely�t a 2000. �vi divatot dikt�l�k �lmez�ny�ben.

A c�l a maximalizmus

K�s�bb l�trehozta saj�t c�g�t, de m�gsem besz�lhet�nk Lagerfeld-st�lusr�l, hiszen t�bb milli� st�lusa van. A divattervez� felt�n�en �sszetett egy�nis�g. Egy kollekci� els� v�zlat�t�l az utols� sajt�h�rig mindenre figyel, minden�tt jelen van, sz�m�ra a tervez�s nem munka, hanem alkot�s. ,,Amit a munk�ban �lvezek, az maga a munka.” - nyilatkozta 1988-ban az amerikai Vogue-nak. Azonos intenzit�ssal kezeli a divatgy�rt�s l�ncolat�nak minden r�sz�t, �gy � az a szem�lyis�g, aki b�rmelyik divath�znak dolgozott/dolgozik is, mindig a megfelel� st�lusban tervezett/tervez. „Minden�tt otthon vagyok. Csak egy hotelszob�ra van sz�ks�gem, nem gy�kerekre, ez�rt illik hozz�m olyan j�l a divat vil�ga: alkotok, �jraalkotok, �talak�tok, visszaalak�tok.” - vallja Lagerfeld. N�la a divat egy�ltal�n nem luxus, hanem minimum. Sz�m�ra egy c�l van: a legjobb kollekci�t l�trehozni, ez�rt a divatbemutat�in a sminkek �s a frizur�k mindig pontosan illeszkednek a ruh�k st�lus�hoz.

Opportunista

„Amit mondok, az mindig csak az adott pillanatban �rv�nyes. Hat h�nappal k�s�bb m�r mit sem sz�m�t. Az lenne j�, ha az ember lehetne absztrakt expresszionista a k�vetkez� h�ten, vagy pop m�v�sz, vagy realista an�lk�l, hogy �gy kellene �reznie, lemondott valamir�l” - mes�lte. Az intelligens Lagerfeld mindig el�rukkol valami �jjal: p�r �ve � volt az els�, aki megval�s�totta egy divatbemutat� k�zvet�t�s�t az interneten, �gy a showt b�rki let�lthette sz�m�t�g�p�re vagy iPodj�ra. Szerinte a luxus ellentettje nem a szeg�nys�g, hanem a k�z�ns�gess�g. Mott�ja: „�n nem gondolkodom. A gondolkod�s az, amit ker�l�k, vagy ker�lni pr�b�lok. �lvezem a luxust, hogy saj�t �dv�s vil�gom k�zepe lehetek. �n vagyok a saj�t kezdetem �s v�gem, �s amit el szeretn�k �rni, arr�l magam d�nt�k.”. Sokoldal�s�g�val, a korhangulat ir�nti �rz�k�vel, szellemess�g�vel �s m�velts�g�vel Lagerfeld a jelenkori divatszakma legnagyobb alakjai k�z� tartozik.

Kit�ntet�sek :

    * 1993 Lucky Strike Designer Award
    * 1996 Kulturpreis der Deutschen Gesellschaft f�r Photographie
    * 1989 �s 2oo5 Bambi-d�j