New York (hivatalos nev�n City of New York) az Amerikai Egyes�lt �llamok legn�pesebb �s az amerikai kontinens harmadik legn�pesebb v�rosa. Az orsz�gon bel�l �s vil�gviszonylatban is az egyik legjelent�sebb politikai, �zleti �s kultur�lis k�zpont. T�bb f�lszigeten �s szigeten, illetve r�szben a sz�razf�ld�n fekszik az Atlanti-�ce�n nyugati partj�n; ter�lete 800 km², lakoss�ga 8 158 000 f� (a New York-i agglomer�ci� n�pess�ge majdnem 19 milli� f�)

Az azonos nev� tag�llamban tal�lhat�, a t�le val� megk�l�nb�ztet�s v�gett h�vj�k m�g New York City-nek, illetve (az �llam megjel�l�s�vel) New York, New York-nak. K�zkedvelt elnevez�se m�g a Big Apple (Nagy Alma).

T�rt�nete

Az eur�pai telepesek �rkez�se el�tt a mai New York k�r�li ter�leteket a lenape (m�s n�ven delaware) indi�nok k�l�nb�z� csoportjai lakt�k (manahattoes, canarsies �s raritan). 1524-ben Giovanni da Verrazzano volt az els� eur�pai, aki kik�t�tt a majdani v�ros hely�n. �t Henry Hudson brit felfedez� k�vette 1609-ben.

A v�ros „anyak�nyvi kivonata”

Az 1600 �prilisi felfedez� �t vezetett a New York-i ter�let gyarmatos�t�s�hoz. Henry Hudson 1609 szeptember�ben haj�zott fel , a ma az � nev�t visel�, foly�n a holland Kelet-indiai T�rsas�g haj�j�n. Az �zsi�ba vezet� �tj�r�t kereste, de sohasem tal�lta meg. Felfedez�sei nyom�n k�s�bb holland exped�ci�k keltek �tra �s a helyi indi�n t�rzsekkel folytatott sz�rmekereskedelemb�l h�ztak hasznot. Hudson 1610-ben m�r egy angol t�rsas�g szolg�lat�ban t�rt vissza az �szaknyugati �tj�r�t keresni. A telet a j�g fogs�g�ban t�lt�tte �s 1611 nyar�n mikor tov�bb akart indulni,a haj� leg�nys�ge fell�zadt. Hudsont, 10 �ve fi�t �s 8 a l�zad�shoz nem csatlakoz� szem�lyt kitettek a Hudson �b�l k�rny�k�n.

Hudson exped�ci�ja ut�n, 1626-ban egy holland sz�rmekereskedelmi �llom�s j�tt l�tre Manhattan d�li cs�csk�n, �j-Amszterdam (Nieuw Amsterdam) n�ven ^[2] (mag�t a gyarmatot �j-Hollandi�nak h�vt�k). Ugyanebben az �vben t�rt�nt, hogy Peter Minuit eg�sz Manhattant �s a mai Staten Islandet megvette az algonkinokt�l n�h�ny �rucikk�rt. A telep ben�pes�t�s�ben ezut�n nagy szerepe volt az Eur�p�b�l menek�lt hugenott�knak.

1664-ben egy angol flotta harc n�lk�l elfoglalta a v�rost, mely angol k�zen is maradt a m�sodik angol-holland h�bor�t lez�r� bredai egyezm�ny �rtelm�ben (1667). A v�rost ekkor nevezt�k �t �j Yorkra, az angliai York herceg�nek, Jakabnak (James) a tisztelet�re, aki II. K�roly kir�ly �ccse volt. Miut�n 1685-ben II. Jakab n�ven tr�nra ker�lt, New York kir�lyi birtok lett.^[3]

A Mulberry Street 1900 k�r�l

Az amerikai f�ggetlens�gi h�bor�ban, a brooklyni (vagy Long Island-i) csat�ban a v�ros j� r�sze le�gett �s brit megsz�ll�s al� ker�lt 1783. november 25-�ig. Ezen a napon t�rt vissza George Washington a v�rosba, �s vonultak ki az utols� brit csapatok az Egyes�lt �llamok ter�let�r�l (Evacuation Day). �prilis 30-�n a Wall Streeten tal�lhat� Federal Hallban zajlott Washington eln�ki beiktat�sa. New York 1790-ig az USA f�v�rosa volt, itt �l�sezett a Kontinent�lis Kongresszus.

A 19. sz�zad folyam�n egyre t�bb bev�ndorl� �rkezett, a v�ros lakoss�g�nak �sszet�tele jelent�sen �talakult. New York �llam t�rv�nyhoz�sa 1811-ben elfogadta a v�ros b�v�t�s�nek terv�t (Commissioners' Plan of 1811), melynek alapj�n a 14. utc�t�l a sziget �szaki r�sz�n l�v� Washington Heightsig n�gyzetr�csos szerkezet� utcah�l�zatot alak�tottak ki, illetve elk�sz�tett�k az Erie-csatorn�t (1819), ami k�nnyebben megk�zel�thet�v� tette a kik�t�t a k�z�pnyugati �llamok �s Kanada agr�rvid�kei fel�l. 1835-re, Philadelphi�t megel�zve, New York lett az USA legnagyobb v�rosa.

Az amerikai polg�rh�bor� sor�n (1861-1865), b�r az �llam az Uni�hoz tartozott, a v�ros lakosai k�z�l sokan a Konf�der�ci�val szimpatiz�ltak, r�szben a d�li �llamokkal val� kereskedelmi kapcsolatok, r�szben a k�telez�v� tett katonai szolg�lat miatt. Az el�gedetlens�g az 1863-as �vben Uni�-ellenes l�zad�st sz�lt, mely 1200 hal�los �ldozatot k�vetelt.

New York Williamsburg fel�l, 1848-ban (litogr�fia)

Manhattan d�li r�sze 1942-ben

D�l-Manhattan napjainkban

A polg�rh�bor�t k�vet�en az eur�pai bev�ndorl�k sz�ma jelent�s n�veked�snek indult, ekkor lett New York az �jvil�gba �rkez� milli�k els� meg�ll�ja, akiket 1886-t�l m�r a Szabads�g-szobor fogadott.

1874-ben, illetve 1895-ben Westchester megye d�li r�sz�t (azaz Bronxot) New York megy�hez csatolt�k (vagyis az addig csak Manhattanb�l �ll� New York v�ros�hoz). 1898-ban alakult meg Nagy-New York (Greater New York) �nkorm�nyzata, miut�n Manhattanhez �s Bronxhoz a k�rnyez� megy�kb�l lev�lasztva h�rom tov�bbi ker�letet kapcsoltak. Az �j ter�leteken l�v� �nkorm�nyzatok megsz�ntek; �gy p�ld�ul Brooklyn v�rosa – melyet 1883-t�l a Brooklyn h�d k�t�tt �ssze a szigettel. 1914-ben Bronxb�l �n�ll� megye j�tt l�tre.

A 20. sz�zad elej�n k�t nagyobb katasztr�fa t�rt�nt: 1904. j�nius 15-�n a General Slocum nev� g�zhaj� gyulladt ki az East Riveren, t�bb mint ezer ember – f�k�nt n�met bev�ndorl�k – haltak meg; 1911. m�rcius 25-�n a Greenwich Village-ben l�v� Triangle gy�r �gett le, 145 ruhak�sz�t� munk�sn� veszett oda. Ut�bbi eset hat�s�ra a v�ros t�zolt�s�ga jelent�s t�mogat�st kapott, �s t�zv�delmi szab�lyzatot dolgoztak ki a munkahelyek sz�m�ra.

A 20. sz�zad els� fel�ben a v�ros vil�gviszonylatban is fontos ipari, kereskedelmi �s t�vk�zl�si k�zpontt� fejl�d�tt. Az els� metr�t�rsas�g, az Interborough Rapid Transit 1904-ben j�tt l�tre, �s a felsz�ni vas�ti k�zleked�si vonalak sz�ma is n�tt. Az 1930-as �vekben �p�lt fel sz�mos, a v�ros k�p�t napjainkban is meghat�roz�, �s akkoriban a vil�g legmagasabb �p�letei k�z� tartoz� felh�karcol�.

A II. vil�gh�bor� ut�n a rohamosan n�vekv� gazdas�g �s az �ltala, valamint a bev�ndorl�k �s a visszat�r� katon�k �ltal okozott n�pess�gn�veked�s �j ter�letek be�p�t�s�t tette sz�ks�gess�, f�k�nt Kelet-Queensben. 1951-ben az ENSZ �ttette sz�khely�t a queensi Flushing Meadows Parkb�l Manhattan keleti oldal�ra.

Sok m�s amerikai v�roshoz hasonl�an New York is szenvedett az 1960-as �vek recesszi�j�t�l, ipara meggyeng�lt, lakoss�ga megfogyatkozott, rasszista zavarg�sok t�rtek ki. Az 1970-es �vekre a b�n�z�s �ltal legink�bb s�jtott v�ross� v�lt. 1975-ben az �nkorm�nyzat a cs�d sz�l�re jutott, ad�ss�g�nak rendez�s�t a Municipal Assistance Corporationre kellett b�znia, melynek eln�ke Felix Rohatyn volt; New York �llam pedig egy fel�gyel� test�letet hozott l�tre a k�lts�gvet�s ellen�rz�s�re (Financial Control Board).

Az 1980-as �vekben a Wall Street �jj�sz�let�s�vel New York ism�t a vil�g egyik p�nz�gyi k�zpontj�v� v�lt. Az 1990-es �vekben a b�n�z�si statisztik�k nagy m�rt�kben javultak, �s a v�rosb�l elk�lt�z�k sz�ma is cs�kkent, s�t most m�r nemcsak k�lf�ldr�l, de belf�ldr�l is sok itt letelepedni sz�nd�koz� �rkezett. Az �vtized v�g�n kezd�d� dot com-korszak egyik legnagyobb nyertese New York lett, a fellend�l�s �jabb hull�m�nak egyik legszembet�n�bb jele az ingatlan�rak megugr�sa volt.

A 2001. szeptember 11-i World Trade Center elleni terrort�mad�s k�zel h�romezer �ldozatot k�vetelt. A ter�leten 2011-re tervezik fel�p�teni a vil�g 2. legmagasabb felh�karcol�j�t, a Freedom Towert (Szabads�g-torony). A k�vetkez� �vtized folyam�n m�s, a v�ros arculat�t �tform�l� �p�tkez�sek is v�rhat�ak, mind a k�z�ss�gi, mind a mag�nszektorban (�vente t�bb mint 25 ezer �j lak�s/lak�h�z k�sz�l).

A New York-iak a v�rost gyakran „az �t ker�let”-k�nt (the Five Boroughs) emlegetik, mivel a „v�ros” (the City) sz�t Manhattanre haszn�lj�k; a t�bbi v�rosr�sz �sszefoglal� neve „a k�ls� ker�letek” (the Outer Boroughs). Ugyanakkor a New York City kifejez�s az eg�sz v�rost jelenti.

• Manhattan (New York County, lakoss�ga 1 564 798 f�)
• Bronx (The Bronx) (Bronx County, 1 363 198 f�)
• Brooklyn (Kings County, 2 472 523 f�)
• Queens (Queens County, 2 225 486 f�)
• Staten Island (Richmond County, 459 737 f�)

Kult�ra

A NewAmsterdam Theatre

A Radio City Music Hall

�p�lete

Sz�nh�zak �s el�ad�termek

A New York-i sz�nh�zi negyed a Times Square k�rny�k�n tal�lhat�, Manhattan Midtown nev� r�sz�n. T�zezreknek ad munk�t, �s – mivel egy broadwayi el�ad�s megtekint�se sok turista programj�nak is r�sze – jelent�s bev�telt hoz a v�rosnak.

A k�zismert Broadway-sz�nh�z megjel�l�s nem csak a Broadwayen l�v� int�zm�nyeket jel�li, hanem a 39 nagyobb (legal�bb 500 f�r�helyes) sz�nh�zat (melyeknek val�j�ban csak kis h�nyada tal�lhat� a f��tvonalon). Az �n. Off-Broadway sz�nh�zak 100-500 f�r�helyesek, kisebb k�lts�gvet�s� �s kisebb �rdekl�d�sre sz�mot tart�, gyakran k�s�rleti darabokat j�tszanak, de t�bb itt bemutatott m� �tker�l a nagyobb sz�nh�zakba is. Az Off-Off-Broadway sz�nh�zak k�z�ns�ge legfeljebb sz�z f�s, az ezekben j�tsz� sz�n�szek t�bbs�ge amat�r.

A leghosszabb ideig m�soron l�v� darab Andrew Lloyd Webber Macsk�k c�m� musicalje volt, amelyet 1982 �s 2000 k�z�tt 7485 alakalommal j�tszottak a Winter Garden Theaterben.

A koncerteknek, opera-, t�nc- vagy m�s el�ad�soknak otthont ad� int�zm�nyek k�z�tt a legnagyobb a Lincoln Center for the Performing Arts, melynek �p�letegy�ttes�ben tizenk�t t�rsulat m�k�dik (p�ld�ul a New York-i Filharmonikusok, a Metropolitan Opera, a New York City Opera, New York City Balett �s a Jazz at Lincoln Center). Ismertebb el�ad�termek m�g: a Carnegie Hall, a Radio City Music Hall �s a Brooklyni Zeneakad�mia.

M�zeumok

New York legismertebb sz�pm�v�szeti m�zeumai a Metropolitan Museum of Art, amely a r�gebbi korok �s a Modern Museum of Art, valamint a Guggenheim Museum, amelyek a 20. sz�zad m�v�szet�t mutatj�k be. A term�szettudom�nyi m�zeumok k�z�l a legnagyobb az American Museum of Natural History, a hozz� tartoz� Hayden Planet�riummal. Sok kisebb, egy-egy sz�kebb ter�lettel foglalkoz� gy�jtem�ny is tal�lhat� a v�rosban, mint az El Museo del Barrio, mely a latin-amerikai kult�r�kkal, vagy a Cooper-Hewitt National Museum of Design, mely a formatervez�ssel kapcsolatos ki�ll�t�soknak ad helyet. Az �t�dik sug�r�t egy m�rf�ldnyi szakasz�t az ott l�v� sz�mos m�zeum miatt Museum Mile-nak nevezik.

Telev�zi� �s film

Hollywood l�trej�tte el�tt itt volt az amerikai filmgy�rt�s k�zpontja; a queensi Kaufman-Astoria st�di�t m�r a Marx testv�rek �s W.C. Fields is haszn�lta. Napjainkban Los Angeles ut�n a m�sodik legmagasabb bev�telt termel� filmipar a New York-i.

Az USA n�gy legnagyobb telev�zi�csatorn�j�nak (ABC, CBS, Fox Network �s NBC), valamint a Music Televisionnek �s az HBO-nak is New Yorkban van a sz�khelye. A v�ros hivatalos t�v�csatorn�ja az NYC TV, melyet az NYC Media Group m�k�dtet.

Testv�rv�rosai 

• Budapest, Magyarorsz�g
• Jeruzs�lem, Izrael
• Johannesburg, D�l-afrikai K�zt�rsas�g
• Kair�, Egyiptom
• London, Egyes�lt Kir�lys�g
• Madrid, Spanyolorsz�g
• Peking, K�na
• R�ma, Olaszorsz�g
• Santo Domingo, Dominikai K�zt�rsas�g
• Toki�, Jap�n