Chanel l�nyege a titok. Nincs magyar�zat, hogyan lesz valakib�l, akinek felmen�i parasztok, v�ndorkeresked�k, cs�b�t�k �s megesett l�nyok, vagyis a kifinomults�g, a kult�ra, de m�g a tanul�s ter�n is �rintetlenek, a divatt�rt�net meghat�roz� szem�lyis�ge. Ez a titok teszi izgalmass� Chanelt, aki persze igyekezett m�g jobban �sszekusz�lni �lete sz�lait az ut�kor sz�m�ra. Mert �nt�rv�ny� volt, hat�rozott, er�s, okos. �s sebzett.

Coco Chanel �lete utols� �veit a p�rizsi Ritz Sz�lloda egyik f�ny�z� lakoszt�ly�ban t�lt�tte. Reggel kilencre �rkezett hozz� a sminkes, azt�n a Mademoiselle �tsietett a Ritz h�ts� frontj�hoz k�zeli Cambon utca 31-be, ahol a Chanel h�z 1921 �ta �ll, �s belevetette mag�t a munk�ba. Alkalmazottai f�ltek t�le, n�ha reszkettek, csod�lt�k, h�zelegtek neki, kerest�k a kegyeit. Ahogy els�pr� egy�nis�gek al�vetettjei szokt�k. Egy biztos: tisztelt�k, hiszen l�tt�k, hogy a Kisasszony - �gy sz�l�tott�k - hogyan �s mennyit dolgozik. Modelljeit nem pap�rra, hanem a leveg�be rajzolta sz�les gesztusokkal. Ny�rt, m�rt, t�pett, h�zott, kiab�lt - �gy alakultak ki a korszakokat meghat�roz� Chanel-modellek, bomlottak le a f�z�k, egyszer�s�dtek a vonalak, �gy szabadult ki a n� a sz�zadel� g�zsba k�t� ruhadarabjaib�l.

Z�rd�b�l a sz�npadra

A fiatal Gabrielle �ri�si amb�ci�val �s kitart�ssal dolgozott

De t�rj�nk vissza a k�rd�sre: mi�rt pont �? Nem mintha es�ly�nk volna megv�laszolni, de legal�bb v�gighaladhatunk ezen az igencsak izgalmas �let�ton. Ami ugyan egy k�rh�zban kezd�dik, de az el�csarnokban. Ott sz�lte meg az alig h�sz�ves anya a kis Gabrielle-t, akit testv�reivel egy�tt a k�nnyelm� �s felel�tlen apa az asszony hal�la ut�n az obazine-i �rvah�z ap�c�inak gondjaira b�zott. - �s belehaltam - mondja k�s�bb sz�kszav�an Chanel arr�l, ami tizenk�t �ves kor�ban t�rt�nt vele. Pedig nem b�ntak vel�k rosszul a M�ria Szent Sz�ve Kongreg�ci� n�v�rei, egyszer�en arr�l van sz�, hogy egy szabads�gra sz�letett ember nehezen viseli az ilyesfajta szor�t�st. Amikor p�r �vvel k�s�bb nagyn�nj��k j�volt�b�l a moulins-i Notre-Dame Int�zetbe ker�l, egy fokkal javul a helyzete. Unokatestv�r�vel, pontosabban a n�la is fiatalabb nagyn�nj�vel, aki a bizalmasa lett, egy�tt tanul, k�s�bb egy�tt �llnak be egy kelengyeboltba dolgozni. Gabrielle nagyon tud dolgozni! �s nagyon sz�p. Holl�fekete haj, villog� s�t�t szemek, karcs�, v�kony, �s van neki olyanja, amit a sz�ps�gversenyeken „kisug�rz�snak" szoktak h�vni...

M�g valamije van, ami a siker elengedhetetlen felt�tele, a tehets�gn�l is fontosabb: amb�ci�ja. Ki akar t�nni, sikert akar, csak m�g azt nem tudja, miben. �nekelni j�r a helyi k�v�h�zba, ahol a „hivat�sos" m�v�szek ut�n b�rki fell�phet. A tisztek persze rajonganak �rte, akkor ragad r� a Coco becen�v egy �ltala �nekelt dal ut�n. Tal�n ez lehetne - gondolja a l�ny, de t�ved. Azt�n tal�lkozik a fiatal �s nagyon gazdag �tienne Balsannal, aki elh�vja a kast�ly�ba, ahol minden a lovak �s a n�k k�r�l forog. Ne sz�p�ts�k, Coco a f�rfi kitartottja lesz, de egy pillanatra sem feledkezik meg a saj�t j�v�j�nek tervez�s�r�l. Virginia Woolf saj�t szob�ra, Coco Chanel saj�t p�nzre v�gyott. Saj�t sikerre. A kast�lyban kedveli meg a f�rfias ruhadarabokat, �s d�nti el, hogy nem f�z� kell a n�knek, hanem er�s izomzat. Itt kezd kalapokat k�sz�teni, m�ghozz� �ri�si sikerrel, �gy l�tszik, kort�rsainak is eleg�k van a fej�kre t�z�tt hatalmas alkotm�nyokb�l. Chanel kalapjai mer�szek, praktikusak �s - m�sok.

Az a bizonyos kis fekete...

Kedvelte a f�rfias ruhadarabokat is, gyakran j�rt nadr�gban

De hogyan tov�bb? - tipr�dik, m�g v�gre megkapja �lete legmeghat�roz�bb v�lasz�t. M�ghozz� Arthur Capel szem�ly�ben, akit mindenki csak Boy-nak sz�l�t. � Chanel �let�nek egyetlen, igazi szerelme. Az angol f�rfi �rti �s t�mogatja mindenben. � seg�ti hozz�, hogy megnyissa els� igazi kalapszalonj�t a Cambon utc�ban, de m�g nem a 31-es sz�m alatt... Azt�n �zletet nyit a f�rd�helyen, Deauville-ben, k�s�bb Biarritzban. K�zben k�t fontos dolog t�rt�nik: kitanulja az �zletvezet�s mik�ntj�t, �s n�h�ny ruh�t is kitesz a kirakatba. Ezek az �lt�zetek eg�szen m�sok, mint a domborulatokat hangs�lyoz� er�teljes, neh�zkes darabok. Chanel laza, hurkolt anyagokkal dolgozik, �s sosem a d�sz�t�sre, mindig a vonalakra koncentr�l. Ott d�l el minden, vallja, �s persze igaza van. Ruh�i eleg�nsak �s k�nyelmesek, a sz�zad szellem�t hordozz�k. Lev�gatja gy�ny�r� haj�t, �s b�r ezt m�s is megteszi el�tte, � az, aki divatot tud teremteni a tett�vel. � kezd el napozni, szat�npizsam�t hordani, s�t�t aut�val j�rni, meg�rteni az avantgard m�v�szetet, Picass�t, Cocteau-t, Serge Lifart, Sztravinszkijt, Ravelt.

M�r t�bb sz�z alkalmazott dolgozik neki, a vil�gh�bor� sem rengeti meg a c�get, csak egy baj van: Boy gyereket, csal�dot akar, olyan feles�get, aki seg�ti diplom�ciai karrierj�ben. Chanel egy r�gi abortusz miatt nem tud sz�lni, �s nem „j� csal�db�l val�". A f�rfi megn�s�l, de a kapcsolat zavartalanul tart. Eg�szen 1919 kar�csony�ig, amikor Boy aut�balesetben sz�rnyethal. Ez a legnagyobb vesztes�g, de nem az utols�. Egy Romanov csal�db�l val� nagyherceg, majd Westminster hercege is t�rs�ul v�lasztja - vagy ink�bb � v�lasztja �ket... -, azt�n beleszeret Pierre Reverdybe, a k�lt�be, a m�sodik vil�gh�bor� alatt pedig egy n�met tisztbe.

De ezzel m�g v�rjunk! Hiszen miel�tt e rom�nc miatt haza�rul�ssal, n�cibar�ts�ggal v�doln�k, m�g meg�li p�ly�ja sikerkorszak�t. Az els�t. Odaadja a n�knek a legend�s „kis fekete ruh�t", amely az�ta is alapdarab minden n� ruhat�r�ban, �s megalkot(tat)ja a Chanel N�5-�t, a parf�m�k parf�mj�t. Ernest Beaux parf�mvegy�sz els�k�nt haszn�lt szintetikus anyagot, Chanel pedig kiv�l� �rz�kkel egyszer� �vegtestbe t�lt�tte, �s a vil�g legegyszer�bb nev�t adta neki. Ez a tanulatlan, de rendk�v�l intelligens n� ismerte a sikeres �zlet titk�t. Ment el�re szakadatlanul, ak�r egy c�pa, mert tudta, hogy aki egy helyben �ll, annak v�ge.

M�sodik aranykor

Ha nem is a v�g, de k�nyszerpihen� k�vetkezett a h�bor�s �vek �s a h�bor�s viszony ut�n. A megvet�s �s a d�h el�l Sv�jcba megy, de ott csak s�t�lgatni lehet, m�rpedig � dolgozni akar. Szabni, t�pni, kiab�lni, megbocs�jtani, majd a szalon l�pcs�j�re kucorodni, onnan figyelni l�thatatlanul, hogyan fogadj�k a kollekci�t. Vagy ink�bb: hogyan siker�lt a kollekci�... A parf�m bev�tel�b�l �l, �s szomor�an n�zi, hogy a divatot m�r nem a n�k dikt�lj�k. Az �j tervez�k m�r f�rfiak, m�g ha nem is annyira... „Dior? � nem �lt�zteti, hanem k�rpitozza a n�ket" - mondja megvet�en. Tal�n ez, tal�n a ki�lhetetlen amb�ci� viszi r�, hogy �jra nekiveselkedjen.

1954-ben nyit ki �jra a Chanel-h�z. Elk�peszt�! Amikor elkezdte a szakm�t, Bl�riot akkor rep�lte �t a Csatorn�t, az �jrakezd�s �v�ben m�r az els� atom-tengeralattj�r�t bocs�jtj�k v�zre. �s a Mademoiselle m�r hetvenegy �ves. A kollekci�t fagyos csend, azt�n g�nyos megjegyz�sek fogadj�k. M�snak el�g lenne ennyi, s�t, sok is, de neki nem. Folytatja, megy a saj�t feje, hite, akarata, hib�tlan st�lus�rz�ke ut�n. Mintha a j�v�b�l s�gn�nak neki. 1955-ben k�ldi a kifut�ra a legend�s szeg�lyd�szes koszt�m�t, ezt a b�l�s n�lk�li, k�nny� �s laza alapdarabot, amely a mai napig klasszikusnak sz�m�t.

A vil�g k�nytelen meghajolni el�tte. Amerik�ban mindig is im�dt�k, � �lt�ztette Greta Garb�t �s Marlene Dietrichet, s�t, Marilyn Monroe-t is, m�r ha annak sz�m�t, hogy a sz�kes�g, saj�t bevall�sa szerint, �jjelente csak p�r csepp Chanel No5-�t viselt... � ragyogtatta fel a bizsut, saj�t mag�n is �r�kk� l�ncok, kark�t�k t�meg�t csilingeltette. Egyre jobban a munk�ba temetkezett, de ez m�gsem torz�totta az �zl�s�t, tal�n csak a szem�lyis�g�t. Mag�nyos volt, sokszor t�relmetlen, boldogtalan, de nagylelk� is. �rdekes, izgalmas, gy�ny�r�, elviselhetetlen �s vonz�. Mindez egyszerre.

A Ritzben halt meg 1971-ben, 88 �vesen. K�v�ns�ga szerint Lausanne-ban temett�k el. A Chanel-divath�z pedig �l tov�bb, �j aranykorszak�t (egy f�rfinek) Karl Lagerfeldnek k�sz�nheti.