Hressgek az ldozatai a dohnyzsellenes tlbuzgsgnak
Kezddtt a perpatvar Tatival: a prizsi filmintzet, a Cinmatheque Francaise killtst rendez a nagy komdis letmvbl. Ez alkalomra kszlt egy plakt, amely Hulot r halhatatlan figurjnak megteremtjt biciklin, elmaradhatatlan pipjval a szjban brzolja. A f reklmhordozk a tmegkzlekedsi eszkzk: vonatok, buszok, metrkocsik.
Csakhogy a dohnyzs elleni kampny kells kzepn blcs dolog-e pips embert propaglni? – tettk fel a krdst a szlltsi eszkzk vezeti, s megllapodtak abban, hogy nem. Ezrt az ominzus fstlszerszmot lefedtk egy nagy srga forgval. Pedig Tatihoz pipja pp gy hozztartozott, mint pldul Humphrey Bogarthoz a cigaretta, Groucho Marxhoz a szivar, vagy, hogy a pipnl maradjunk, ki ltta Maigret felgyelt bngyn elmlkedni pipa nlkl?
Radsul Tati a pipt soha nem gyjtotta meg. A zord buzglkodkat azonban nem rendtette meg, hogy sokan tiltakoztak, tbbek kztt Costa-Gavras, a Cinmatheque elnke, az Emberi Jogi Liga alkoti szabadsgot felgyel csoportja, st maga Roselyn Bachelot egszsggyminiszter is nevetsgesnek tartotta a dntst. Mg az sem hatott, hogy a rendez szellemi rksei egyenesen sztlini cenzrnak neveztk a kzlekedsiek ltal elkvetett tettet.
Nem kmltk meg a Coco, Chanel eltt cm film plaktjt sem, amelyen a cmszerepl Audrey Tautou lthat cigarettval a kezben. A divattervez Coco Chanel esetben a dohnyzs az 1920-as vekben az emancipci egyik szimbluma volt.
m az illetkesek kzvetett dohnyreklmnak minstettk a fott, ezrt a prizsi tmegkzlekedsnek sznt 1100 filmplaktot lecserltk egy olyan jelenetrl kszlt fotval, ahol a sznszn kt frfival lthat.
gy tnik, a tiltakozsok nem teljesen hatstalanok. Grard Unger, a prizsi Metrobus igazgatja szerint mdostani kellene a szigor trvnyt, vagy legalbb annak rtelmezst, hogy kivtelt tehessen olyan kulturlis esemnyeknl, amikor a szerepl trtnelmi szemlyisgek imzshoz hozztartozik a dohnyzs, mint ahogyan Tati vagy Coco Chanel esetben. |