Látnivalók Párizsban

Franciaország történelme:

A mai Franciaország határai majdnem egybeesnek a történelmi Gallia (Alpokon túli) területeivel, amelyeket egykor Gallia Transalpina néven ismertek. A területen kelta (latinul gall) törzsek éltek. A i. e. 1. században Gallia egésze a terjeszkedő Római Birodalom provinciája lett, a rómaiak mindenütt városokat építettek, az őslakosság pedig összekeveredett velük és átvette a latin nyelvet (romanizáció). A 2-3. század között a kereszténység is elterjedt.

A 4. század végén egyre fenyegetőbbé vált a keleti határon áttörő germán törzsek, majd az 5. századtól különösen a frankok jelenléte, akiknek nevéből a "francia" elnevezés is származik. Az 5-9. század között az ország területe a Frank Birodalom részét képezte, amelynek legnagyobb uralkodója Nagy Károly volt. Utódai 843-ban a birodalmat három részre osztották, ennek nyugati részéből, a Nyugati-Frank Királyságból alakult ki Franciaország, amely nevét a mai Île-de-France tartományról kapta.

Nagy Károly leszármazottai, a Karolingok uralták Franciaországot egészen 987-ig, ám a dinasztia ekkor kihalt. Ekkor Île-de-France hercegét, Párizs grófját, Hugo Capet-t koronázták királlyá. Az ő leszármazottaiból alakultak meg az országot uraló következő nagy dinasztiák, a Capetingok, a Valois-ház és a Bourbon-dinasztia, amelyek a hosszú örökösödési háborúk és házassági szövetségek során végül az egész országot egyesítették. A királyság a 17. századtól élte a fénykorát, különösen XIV. Lajos uralma alatt (a "Napkirály", 1643-1715). Ekkor Franciaország óriási hatással volt az egész európai politikára, gazdaságra és kultúrára, népességének gyors növekedése pedig Európa legnagyobb lakosságú országává tette. Megkezdődött a francia gyarmatosítás is.

A királyság 1792-ig állt fenn, amikor a Nagy Francia Forradalom kikiáltotta a köztársaságot. 1799-ben Bonaparte Napóleon ragadta magához a hatalmat. Seregeivel számos hadjárat során elfoglalta szinte fél Európát, és a meghódított országokban saját családja tagjait ültette trónra. Az oroszországi hadjárat azonban kudarccal járt, és a napóleoni háborúkban kb. egymillió francia katona halt meg. Mégis ez az időszak volt a francia dicsőségnek és a francia nemzet kialakulásának nagy korszaka. Napóleon 1815-ös vereségét követően, Franciaország újra királyság lett.1830-ban újabb forradalom tört ki, amelynek eredményeként alkotmányos királyságot vezettek be.

1848-ban ismét forradalom következett, melynek során a Nemzetgyűlés kikiáltotta a "második Francia Köztársaságot". Ez azonban rövid életű volt, 1852-ben Bonaparte Napóleon unokaöccse császárrá koronáztatta magát III. Napóleon néven (második császárság). Uralma alatt az egész ország gyors ütemben fejlődött, meggyorsult a gyarmatszerzés is, és Franciaország európai pozíciói megerősödtek. Végül III. Napóleon 1870-ben Franciaországot parlamentáris monarchiává nyilvánította. Ebben az évben azonban kitört a francia-porosz háború, amelyben Franciaország vereséget szenvedett. Miután a németek megszállták az országot, a király megbukott. 1871-ben polgári radikális - szocialista forradalom kezdődött és megalakult a párizsi kommün. Ennek leverése után létrejött a "harmadik köztársaság".

Franciaország 1870 és 1914 között gyarmatbirodalmat épített ki (francia imperializmus). Létrejött a brit-francia szövetség (antant) a fegyverkező Németország ellensúlyozására.

Franciaország az I. világháború-ból, majd a náci német megszállást követően a II. világháborúból is győztesként került ki. Ez azonban nem akadályozta meg a gyarmatbirodalom (Afrika, Ázsia, Óceánia) széthullását az 1950-es években. A háború után az úgynevezett "negyedik köztársaság", majd 1958-tól máig az "ötödik köztársaság" következett, amely Charles de Gaulle vezetésével új alkotmányt dolgozott ki a köztársasági elnök megnövekedett jogkörével.

1968-ban baloldali diáklázadások törtek ki, a polgárháborús veszélyt sikerült elhárítani, azonban de Gaulle lemondott. Utódai, Georges Pompidou és Valéry Giscard d'Estaing még sokáig az ő nyomdokain jártak, majd 1981-ben a szocialista François Mitterrand vette át helyüket, aki számos szociális reformot hajtott végre. Mivel azonban a fő társadalmi problémákat nem sikerült megoldania, bukása után megerősödött a jobboldal. Az elnöki posztot 1995 óta Jacques Chirac töltötte be.

A 2007-es elnökválasztáson a magyar gyökerekkel rendelkező Nicolas Sarkozy lett a köztársasági elnök.

Franciaország külpolitikáját a 90-es évek óta az Európai Unió fejlődésének elősegítése, ezen belül különösen a Németországgal való kibékülés és együttműködés jellemzi. 1999-ben bevezették az eurót. Ennek ellenére az ország lakossága a 2005. májusi népszavazáson az Európai Alkotmány ellen szavazott.

Párizs történelme:

Párizs mintegy 50 ezer éve emberek által lakott hely, amint azt a Szajna partján talált leletek is bizonyítják. Híressége a Diadalív és egy nappal vasdarabnak látszó, éjjel viszont gyönyörű Eiffel-torony.

A legjelentősebb régészeti kutatások a 12. kerületben történtek, ahol 1991-ben rengeteg lelet került elő, köztük a legkorábbi állandó emberi létre utalók is. A Bercy környékén végzett ásatások során pedig egy vadászfalu (Kr. e. 4000 - Kr. e. 3800) nyomai kerültek elő nagy mennyiségű sírmelléklettel (köztük fa pirog, agyagedények, íjak, nyilak és más, kőből és csontból készült használati tárgyak).

Az őskori település és a galloromán kor között Párizs története teljesen elmosódott. Mindössze annyi ismeretes, hogy a párisii gall nép uralta a területet, amikor Julius Caesar seregei elfoglalták az országot. A legelterjedtebb nézet Kr. e. 250 és Kr. e. 200 körülre teszi a város alapítását, de pontos időpont nem ismert. Ahogy a város helyével kapcsolatban is csak találgatni lehet. Korábban a Cité szigetére gondolták a gall várost tenni, ám ott minden lelet elpusztult a metró építése folyamán. Más feltételezések szerint a Saint-Louis szigeten lehetett a város, de akár azzal szemben - a mai bal parton - is elterülhetett. A legújabb - sokszor vitatott - hipotézis a Valérien-hegyre gondolja az ókori települést.

Kr. e. 52-től, miután Labienus gall helytartó elfoglalta a várost, az a Lutetia (francia: Lutece) nevet kapta, a gall főváros szerepe pedig egyértelműen Lugdunumra (mai Lyon) hárult. A Kr. e. 1. századi római város a Szajna bal partján, pontosabban a mai Saint-Germaine körút a Val-de-Grâce és a rue Descartes által határolt területen a Luxemburg-kertig terült el. Központjai a mai rue Saint-Jacques mellett feküdt. A város egy római kori vidéki város létesítményeivel volt ellátva, színház, fórum működött Lutetiában. A várostól délre találták meg a temető nyomait.

Párizs a 4. században vette fel mai nevét a valaha itt élő parisii népről. 508-ban Klodvig, a rómaiak felett aratott győzelme után ide helyezte birodalma központját. A 6. századtól egy kultikus hely is ismert a városban a mai Saint-Gervais templom helyén. A 8. században, a vikingek támadása ellen egy erődrendszert építettek a Cité körül, amelyet a 9. században a város a jobb partján bővítettek megvédendő a Saint-Gervais és a Saint-Germain-l'Auxerroi templomokat. A bal parti városrészeket 885-ben a normannok elpusztították. Mindazonáltal a Kapeting-dinasztia trónra kerülésekor (987) Párizs Orléans mellett a Nyugati Frank királyság legjelentősebb városa.

A város a 11. században kezdett terjeszkedni a jobb parton, majd a 12 - 13. században gyors ütemű fejlődésnek indult, mivel fokozatosan királyi székhely lett a város: 1108-ban VI. Lajos király, majd I. Fülöp Ágost (1180 - 1223) költözött a városba. Az ő uralkodása alatt épült fel Párizs sok jelentős létesítménye az első Louvre (ekkor erődítmény), több templom (köztük a Notre-Dame székesegyház), illetve a bal parti iskolákból létrejött a Sorbonne, a legkorábbi egyetem, amely korai növendékei közt tartják számon Albertus Magnust és Aquinói Szent Tamást. A középkorban a Fekete halál időszakát kivéve Párizs egy kereskedelmi, kulturális és tudományos központként funkcionált. Végül XIV. Lajos a mozgalmas városból Versailles-ba helyezte át a királyi székhelyt, majd átalakítatta a Louvre-ot.

XV. Lajos alatt épült ki a Place de la Concorde, a Katonai Iskola (Les Invalides-on), a Pénzügyi és az Igazságügyi Palota. XVI. Lajos három új városépítési rendelkezést tett: szabályozta az utak szélességét 9,75 méterben, új városfalat (Fermiers Généraux) építtetett 1784-ben, illetve leromboltatta a Szajna-hidakon épült valamennyi lakóházat.

1789. július 14-én a Bastille lerombolása és az asztalosok Saint-Antoine külvárosi felkelése volt a forradalom kitörési mozzanata. 1793 és 1794 között a radikális párizsi kommün irányította Franciaországot, ebben az időszakban válnak a kivégzések mindennapossá a francia fővárosban.

I. Napóleon elképzelése az volt, hogy Párizsnak kell a legszebb városnak lenni, ami csak lehet. Idejében Párizs radikális változásokon esett át, új utak, hidak, rakpartok, teljes városrészek, vágóhidak, templomok, főútvonalak épültek, elkészült az Arc de Triomphe, mai helyére került az Obeliszk, sőt új vízhálózat is létrejött a városban, miután új csatornák, víztározók és közkutak létesültek Párizs szerte. A Bourbon-restauráció idején a városban kiépült a Saint-Germaine arisztokrata negyed is.

1860-ban a város utoljára növelte jelentősen a területét, amint 11 települést (Auteuil, Passy, Les Batignolles, Montmartre, La Chapelle, La Villette, Belleville, Charonne, Bercy, Vaugirard, Grenelle) csatoltak hozzá, és így húsz kerülete lett Párizsnak. 1870-ben, a porosz-francia háborút lezáró békét Párizsban kötötték meg, és kikiáltották a második köztársaságot.

1871. március 22-én Párizs munkássága felkelt a poroszbarát vezetés ellen, kikiáltották a Párizsi Kommünt, mely 91 napon át védte hősiesen Párizst a poroszok ellen. A kommün alatt Párizs színe-java elpusztult a harcok hevében: a Rue de Rivoli házait fölgyujtották, a Városháza porig égett...

A későbbiekben Párizs több világkiállítás székhelye is volt. Ezek tiszteletére épült 1889-ben az Eiffel-torony, 1900-ben pedig a párizsi metró, amikor is a metropolisz a nyári olimpia színhelye volt. 1910-ben azonban óriási árvíz pusztított végig a városban.

Az I. világháborút lezáró békerendszert több Párizs környéki helyen kötötték meg. 1940 és 1944 között Párizs német megszállás alatt volt, míg a szövetséges csapatok érkezésének hírére 1944. augusztus 19-én lázadás nem kezdődött a városban. Dietrich von Choltitz generális, a párizsi helyőrség parancsnoka, 1944. augusztus 25-én kapitulált megtagadva a város teljes lerombolásáról szóló parancsot.

1968 májusában a párizsi fiatalok kezdtek elsőként a lázongásba a Quartier Latin területén. 1976-ban engedett elsőként a francia állam kisebb fokú függetlenséget Párizsnak, ahol az első polgármester Jacques Chirac lett. Helyére 1995-ben Jean Tiberi, majd 2001-ben Bertrand Delanoë került, aki radikálisabb politikájával felvette a harcot a városi autósok ellen is a tömegközlekedést támogatva.

Franciaország domborzata:

Francia vidékek domborzata igen változatos képet mutat. A tájak északon és nyugaton tengerparti síkságokká szelidülnek, míg a nyugati és déli- délkeleti vidékek vadregényes hegyláncokkal (pl. Francia-középhegység) kápráztatják el az oda látogatót. Délen tör az ég felé a Pireneusok vonulata, és innen a Földközi-tenger partján, a Francia Riviérán végighaladva elérjük az Alpok csúcsait. Itt emelkedik Európa legmagasabb pontja is, a 4810 m-es Mont Blanc.

Franciaország éghajlata:

Franciaország éghajlatát az óceáni és mediterrán hatások befolyásolják legerősebben. Az ország túlnyomó részének éghajlata enyhe telű óceáni, a tengerpartoktól távolabbi területeken azonban a kontinentális éghajlat sajátosságai is megjelennek. A földközi-tengeri partvidék éghajlata jellemzően mediterrán, ugyanakkor a magasabb hegyvidékeken, így elsősorban az alpi területeken változatos magashegységi éghajlat alakul ki. A Franciaországba látogatók tehát egész évben igen eltérő időjárással találkozhatnak az ország különböző részein.

A mediterrán térség éghajlata jelentősen különbözik a többi régióétól. Itt a legenyhébb a tél (a leghidegebb hónap középhőmérséklete 6-8 °C), míg a mérsékleten meleg nyári hónapokra 22-24 °C-os középhőmérsékletek jellemzők. Júliusban és augusztusban gyakori itt a nyári szárazság, amikor egy-egy hónap során csupán 10-30 mm csapadék hullik. Franciaország déli vidékein a nyári hónapokban jóval többet süt a nap, általában 11-12 órát - míg északon egy nyári napon 7-9 órás napsütésre lehet számítani.

A tenger vize a földközi tengeri partokon augusztusban a legmelegebb, 23-25 °C-os, de júniusban és júliusban is felmelegedhet 21-23 °C-ig. Földközi-tenger partvidékén nyári délutánokon gyakorta 29-32 °C-ig emelkedik a hőmérséklet.

A Franciaország déli részén található Provence tartomány egyik jellegzetes időjárási sajátossága a sokszor napokon át fújó kellemetlenül erős északi szél, a misztrál, amely elsősorban télen, de az év más szakában is gyakori.

Franciaország népessége:

Franciaország népességének történelmi fejlődése a nyugati világban a 19. századtól kezdve sajátosan alakult. A 19. században és a 20. század első felében a népességszám Franciaországban nem növekedett akkora ütemben, mint Európa többi részén, ugyanakkor a 20. század második felében sokkal erősebb növekedés volt tapasztalható a többi országéhoz, vagy az előző évszázadokban mért saját növekedéséhez képest.

1974-et követően a népességnövekedés lelassult, mélypontját éves 0,39%-kos növekedéssel 1990-ben érte el, amivel már sokkal inkább összhangba került Európa népességfogyásnak indult többi részével. Mindezek után a 2004-es francia népszámlálás adatai jócskán meglepték a demográfusokat. A 2004-es népszámlálás szerint megtörtént, amit senki nem jósolt előre, az 1999-es népszámlálást követően a népességnövekedés felgyorsult. 1999 és 2003 között a népességbővülés 0,58% körül alakult, 2004-ben pedig 0,68% lett, ez csaknem elérte az észak-amerikai szintet. 2004 a legmagasabb népességnövekedést eredményezte az országban 1974 óta, és ezzel Franciaország jóval megelőzi Európa többi országát (leszámítva Írországot). 2003-ban az európai természetes növekedést majdnem teljes egészében Franciaország természetes növekedése tette ki (a bevándorlást nem számítva): az Európai Unió 216.000 lakossal bővült (a bevándorlás nélkül), amiből 211.000 volt Franciaország népességének növekedése önmagában és 5.000 az összes többi EU tagországé együttvéve. 2004-ben Franciaország népességének természetes növekedése elérte a 256.000 főt.

A váratlan eredmények jelentős következményekkel járhatnak a jövőre nézve. Oroszország és Németország után Franciaország jelenleg a harmadik legnépesebb ország Európában. A demográfusok eredetileg úgy számították, hogy 2050-re a francia nagyvárosokban 64 millió ember fog élni, de ma már egyetértenek abban, hogy az 1990-es növekedési ütemre alapozott becsléseik visszafogottak voltak. Ma már úgy tartják, a francia nagyvárosok lakossága 2050-re eléri a 75 millió főt, ekkor az ország már az Európai Unió legnépesebb tagállama lesz, több lakossal, mint a jelenlegi tagállamok közül bármelyik: Németország (71 millió), Nagy-Britannia (59 millió) és Olaszország (43 millió). Ha ezek a becslések valósággá válnak, ez értelemszerűen változásokat eredményez a brüsszeli erőviszonyokban is. 2004 közepén Franciaország lakosainak száma (a tengerentúli részekkel együtt) 13,6%-át tette ki a 460 millió fős EU-nak. Az Európai Unió 25 tagállamának 2050-re jósolt 445 millió lakosából pedig már 17,5% él majd Franciaországban az előrejelzések szerint.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint a politikai menedéket kérők aránya 2003 és 2004 között 3%-kal nőtt, míg ugyanezen időszak alatt az Egyesült Államok számára benyújtott menekültügyi kérelmek száma 29%-kal csökkent. Franciaország ezzel 2004-ben átvette az USA vezető helyét a menekültek célországainak listáján.

Franciaország etnikai, nyelvi és vallási megosztása:

Etnikumok:
Franciaországot a történelem előtti időktől kezdve kereskedelmi, népvándorlási és hadműveleti utak szövik át. A mai népesség az évszázadok során négy fő európai népcsoport keveredése eredményeképpen alakult ki: kelta (gall és breton), akvitán (baszk származású), római és germán (frank, vizigót, burgund, normann). A történelmi népcsoportokon kívül a 19. századtól kezdve további népcsoportok települtek Franciaországba, csak a legismertebbeket említve: belgák, olaszok, spanyolok, portugálok, lengyelek, örmények, kelet-európai zsidók, maghreb népek, arabok, berberek, fekete-afrikaiak és kínaiak. Jelenlegi becslések szerint a francia népesség 40%-át ezek a bevándorló hullámok teszik ki, amivel Franciaország etnikailag az egyik legváltozatosabb országgá vált Európában és ebben jelentősen hasonlít az Egyesült Államokhoz és Kanadához.

Nyelvi megoszlás:
Franciaországban az egyetlen hivatalos nyelv a francia. Ugyanakkor esetenként, főként az idősebbek, több más helyi nyelvet és dialektust is megértenek és használnak, mint például a provanszál, a katalán, a baszk, a breton, a karibi kreol, a korzikai, a flamand, a lotharingiai német, valamint néhány további dialektus, mint például az elzászi, a gaszkonyi és a picard. Ezeket a történelmi nyelveket és nyelvjárásokat tájszólásként kezelik, noha ez legtöbbjükre nézve hamis. Némelyiket már iskolákban is tanítják, noha helyi és nemzeti szinten is hivatalosan csak egy nyelvet ismernek el. Néhány, a bevándorlók által beszélt nyelv szintén elterjedt, különösen a nagyvárosokban: a portugál, a maghreb arab, berber nyelvek, dél-szaharai nyelvek, a török, a kínai (wu, kantoni, min nan és mandarin), a vietnami és a khmer a leggyakoribbak.

Vallási megoszlás:
Franciaország történelmileg túlnyomórészt római katolikus ország antiklerikáris hajlamokkal, az 1970-es évektől pedig nagyon szekuláris. A vallásszabadság alkotmányos alapjog, ahogy az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában lefektették. A közszféra és a vallások között a laicité (laicizmus) a meghatározó elv, mely szerint a kormány nem avatkozik a vallási tanításokba, a vallásoknak pedig tartózkodniuk kell a politikába való beavatkozástól.
A kormány nem vezet statisztikát a lakosok vallásáról. Ismeretlen forrású statisztika elérhető a 'CIA World Factbook' című kiadványban, amely szerint: római katolikus 83-88%, muszlim 5-10%, protestáns 2%, zsidó 1%. Egy 2003-as felmérés szerint a lakosok 41%-a szerint Isten létezése "kizárt" vagy "valószínűtlen", 33% állítja, hogy az "ateista" szó többé-kevésbé ráillik, 51% kereszténynek vallja magát. A hívők közül 62% római katolikusnak, 6% muszlimnak, 2% protestánsnak, 1% zsidónak, 2% pedig más vallásúnak mondta magát, 26% azt állította, hogy nem hisz vallásokban, 1% pedig megtagadta a válaszadást.

Franciaország gazdasága:

Az ország a fejlett országok sorába tartozik, tagja a G8-nak, és 2005-ben a Föld hatodik legnagyobb gazdaságát tudhatta magának, 2118 milliárd dolláros GDP-vel. Mindazonáltal a GDP per fő szerinti európai rangsorolásban csak a 9-dik volt 25-ből, az Eurostat szerint és világszinten a 17-dik.

Közlekedés Franciaországban:

Franciaország közlekedése igen fejlett. Sűrű autópálya hálózat hálózza be. Az autópályák fizetősek. A vasúti közlekedés is igen fejlett. Vasútvonalak összes hossza 31 840 km, és jelenleg igen intenzív fejlesztés alatt áll.

Legnagyobb városok:

1. Párizs (2 141 839 lakos)
2. Marseille (793 500 lakos)
3. Lyon (475 995 lakos)
4. Toulouse (439 238 lakos)
5. Nizza (337 890 lakos)
6. Nantes (277 979 lakos)
7. Strasbourg (273 506 lakos)
8. Montpellier (251 700 lakos)
9. Lille (234 464 lakos)
10. Bordeaux (234 086 lakos)
11. Rennes (208 380 lakos)
12. Reims (197 660 lakos)
13. Le Havre (185 060 lakos)
14. Angers (170 451 lakos)
15. Saint-Étienne (170 416 lakos)
16. Toulon (169 100 lakos)
17. Grenoble (159 080 lakos)
18. Nimes (150 037 lakos)
19. Dijon (149 080 lakos)
20. Aix-en-Provence (148 622 lakos)

Utazás Párizsba

Utazás repülővel:

Legolcsóbb megoldás fapadossal utazni, a WizzAir-nél jegyek kaphatók kedvező esetben már €19-tól (egy irányba). www.wizzair.hu

Ha előnyben részesíti a nem fapados járatokat, akkor jegyek foglalhatók a magyar Malév légitársaság vagy a francia AirFrance honlapján. www.malev.hu, www.airfrance.com

Reptérről belvárosba:

Közlekedés Párizsban

<<-- ide kattintva, Párizs metrótérképe megtekinthető nagyban!!!

Párizs tömegközlekedése jól szervezett, autóbusz, villamos, metró és RER (külvárosi, de a központon is keresztülhaladó vonat) kiépített hálózatai rendkívül hatékonyak. Leginkább a metró és RER használatát javasoljuk gyorsaságuk miatt. A 14 metróvonalnak több, mint 300 megállója van. Párizs minden nevezetessége valamely megállóból gyalog is könnyen megközelíthető. A metró reggel 5.30-tól éjjel 1.00 óráig közlekedik.

Tarifazónák:

A várost 5 tarifazónára osztották, a főbb látványosságok az 1-2. zónában találhatók, mely az egész belterületet lefedi. Tapasztalat alapján javasoljuk, hogy elegendő az 1-2. zónára jegyet, bérletet váltaniuk, ha külsőbb területre igyekeznek, plusz jeggyel megoldhatják.

1-2. zóna: Párizs belterület
1-2-3. zóna: Párizs belterülete és közeli környéke
1-2-3-4. zóna: Párizs és környéke (pl: Versailles)
1-2-3-4-5. zóna: Párizs és távolabbi külvárosai (pl: repterek és EurroDisney)

Jegyek:

Egy metrójegy addig érvényes, amíg az utas ki nem ment a kijárat (Sortie) ajtón, tehát egy jeggyel átszállhat és bejárhatja akár az összes megállót, időkorlát nélkül. Buszon ill. villamoson minden esetben új jegy szükséges.

1 jegy: € 1,40
"Carnet", gyűjtőjegy: € 10,90
"Carnet", gyűjtőjegy (gyerek): € 5,45
EuroDisney-be: € 5,95
Versailles-be: € 2,36

Napijegyek:

Felhasználható: vásárlás napján éjfélig.
Érvényes: metró, busz, RER járataira és a Sacré Coeur siklóra (Montmartre).
Kiállításához fénykép nem szükséges.

1-2. zónáig napijegy: € 5,50
1-3. zónáig napijegy: € 7,30
1-4. zónáig napijegy: € 9,15
1-5. zónáig napijegy: € 12,30

Hétvégi ifjúsági jegyek:

Megvásárolható: hétvégén és ünnapnapokon, 26 éves kor alatt.
Felhasználható: vásárlás napján éjfélig.
Érvényes: metró, busz, RER járataira és a Sacré Coeur siklóra (Montmartre).
Kiállításához fénykép nem szükséges.

1-3. zónáig napijegy: € 3,20
1-5. zónáig napijegy: € 6,40 

Paris visite - 1, 2, 3 vagy 5 napos bérlet:

Felhasználható: hétfőtől vasárnap éjfélig.
Érvényes: metró, busz, RER járataira és a Sacré Coeur sikló, Balabus, Noctambus (éjszakai busz) járataira.
Kiállításához fénykép nem szükséges.

Felnőtteknek:
1-3. zónáig napijegy: 1 napos: € 8,50 - 2 napos: 13,70 - 3 napos: 18,60 - 5 napos: 27,20
1-5. zónáig napijegy: 1 napos: € 17,05 - 2 napos: 27,15 - 3 napos: 38,10 - 5 napos: 46,60

Gyerekeknek (4-11 éves korig):
1-3. zónáig napijegy: 1 napos: € 4,25 - 2 napos: 6,95 - 3 napos: 9,30 - 5 napos: 13,60
1-5. zónáig napijegy: 1 napos: € 8,50 - 2 napos: 13,55 - 3 napos: 19,05 - 5 napos: 23,30

Heti bérlet (carte orange):

Felhasználható: hétfőtől vasárnap éjfélig.
Érvényes: metró, busz, RER járataira és a Sacré Coeur siklóra (Montmartre).
Kiállításához fénykép szükséges.

1-2. zónáig napijegy: € 16,00
1-3. zónáig napijegy: € 21,20
1-4. zónáig napijegy: € 26,30
1-5. zónáig napijegy: € 31,50

A párizsi metróról:

16 metróvonalból áll, amelyek főleg föld alatt haladnak, és teljes hosszuk eléri a 211 kilométert. A rendszer, amely Párizs egyik jelképévé vált, híres kiterjedt belvárosi útvonálhálózatáról és a szecesszió által befolyásolt homogén építészeti stílusáról.
A metróvonalak 1-től 14-ig vannak számozva, további két kisebb vonallal. Az utóbbiak a 3bis és a 7bis neveket viselik, mivel ezek eredetileg a 3-as és a 7-es metróvonalak elágazásai voltak, és csak később váltak önállókká.
Az első vonalat 1900-ban avatták fel az Exposition Universelle világkiállításra. A hálózatot az első világháború kezdetén kibővítették, a metró magja 1920-as évekre készült el. Az 1930-as években a metróvonalak átlépték Párizs határait, mivel megkezdődött az agglomerációs elővárosok bekapcsolása a rendszerbe. A 11. vonal is ebben az évtizedben épült fel. A 1950 és 1970 közötti décannies voitures (magyarul az autók évszázadai) után több külvárosi vonalat hoztak létre. Az 1960-as években megnyitott RER kibővítette a hálózat kapacitását. A 20. század végén megnyílt a teljesen automatizált 14. vonal, amelyet a RER A vonalának felváltására szántak.
Ma a metró naponta 4,5 millió utast szállít (1,365 milliárd utas 2005-ben). 297 állomást üzemeltet, melyek közül 62-t több vonal is érint.
A vállalat, amely eredetileg a metrót üzemeltette, Compagnie du chemun de fer métropolitain de Paris, röviden CMP vagy Métropolitain néven volt ismert. Az első években azonban csak Métro név alatt vált ismertté. A hálózatot ma a Régie autonome des transports parisiens üzemelteti.

Múzeumok Párizsban:

Louvre

A világ egyik legismertebb művészeti múzeuma, valamint Franciaország legnagyobb múzeuma XIX. sz. előtti alkotások számára.

Louvre-ról részletesebben...

www.louvre.fr

Orsay múzeum

A múzeumban olyan impresszionista festőművészek képei tekinthetőek meg, mint Monet, Manet vagy a holland Van Gogh.

Az Orsay múzeumról bővebben...

www.musee-orsay.fr

Victor Hugo múzeum - Maison de Victor Hugo

Itt élt és dolgozott 1832 és 1848 között Victor Hugo író.

Maison de Victor Hugo-ról bővebben...

www.paris.fr

Fragonard - Parfüm múzeum

Az egyiptomaiak korától használatos desztillálóberendezések és egyéb eszközök avatják be az érdeklődőket a parfüm készítés technikájába.

Fragonard - Parfüm múzeumról bővebben...

www.fragonard.com

Modern művészetek múzeuma - Pompidou központ - Centre Georges Pompidou

A XX. század művészetét bemutató múzeumban, grafikát, építészetet, formatervezést bemutató kiállítások várják az ide látogatókat.

Modern művészetek múzeumáról bővebben...

www.centrepompidou.fr

Csatornahálózat múzeum - Le Musée des Egouts de Paris

Párizs csatornahálózata is híres párizsi látnivaló, hiába Párizs a fény és a pompa városa.

Csatornahálózat múzeumról bővebben...

www.egouts.idf.st

Rodin múzeum

Auguste Rodin az impresszionista szobrászat legnagyobb hatású képviselője. Ez a múzeum őrzi Auguste Rodin szobrász legtöbb művét.

Rodin múzeumról bővebben...

www.musee-rodin.fr

Picasso múzeum

A spanyolországból származó Pablo Picasso a legjelentősebb modernista festő.

Picasso múzeumról bővebben...

www.musee-picasso.fr

Balzac múzeum - Maison de Balzac

Itt lakott 1840-1847-ig a francia regényíró, Honoré Balzac, aki a francia realista regény megteremtőinek egyike.

Balzac múzeumról bővebben...

www.v2asp.paris.fr

Institut du Monde Arabe

Az európai és az iszlám kultúrák közötti jó kapcsolatok építését szolgálja 20 arab állam számos kiállítása, fóruma, filmvetítése és tekintélyes könyvtára.

Institut du Monde Arabe-ról bővebben...

www.imarabe.org

Látnivalók Párizsban:

Eiffel-torony

Az Eiffel-torony Párizs egyik jelképe. Az 1889. évi világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna.

Az Eiffel-toronyról részletesebben...

www.tour-eiffel.fr

Sainte-Chapelle - Szent Kápolna

A Sainte-Chapelle egy világhírű, gótikus stílusú, 13. századi imahely Párizsban.

A kápolnáról bővebben...

http://sainte-chapelle.monuments-nationaux.fr

Arc de Triomphe

Az Arc de Triomphe, (közismert magyar nevén a Diadalív) egy híres emlékmű, Párizs egyik legismertebb látnivalója.

Arc de Triomphe-ről bővebben...

http://arc-de-triomphe.monuments-nationaux.fr

Sacré-Coeur - The sacred heart

A Sacré Cour bazilika a 19. században épült, híres fehér épülete máig meghatározó jelensége a montmarte-i dombnak.

Sacré-Coeur-ről bővebben...

www.sacre-coeur-montmartre.com

Notre-Dame

A monumentális katedrális nem csak Párizs, de az egész ország szimbóluma.

A Notre-Dame-ről részletesebben...

Champs-Élysées

Párizs legnevesebb bevásárlóutcája, ha szeretne egy kicsit több luxust, akkor látogasson el ebbe az utcába.

Champs-Élysées-ről bővebben...

La Défense negyed

Európa legnagyobb üzleti negyede, rengeteg felhőkarcolóval és számos műalkotással.

La Défense negyedről bővebben...

www.ladefense.fr

Grande Arche

A Grande Arche a Le Defense negyedben található modern diadalív.

A Grande Arche-ről bővebben...

www.grandearche.com

Concorde tér

Párizs egyik legnagyobb terének közepén található a nagy obeliszk, valamint mellette két szökőkút.

A Concorde térről bővebben...

Panthéon

A XV. Lajos által épült templomban Franciaország nagyjai nyugszanak.

A Pantéonről bővebben...

http://pantheon.monuments-nationaux.fr

Conciergerie

A A 14.sz-ban épült, Capet királyok egykori palotája a a francia forradalom idején börtönként szolgált.

Conciergerie-ről bővebben...

http://conciergerie.monuments-nationaux.fr

Opera - Palais Garnier

A Charles Garnier által tervezett, neobarokk operaházat 1875-ben adták át.

Az operáról bővebben...

www.operadeparis.fr

Invalides - Invalidusok temploma

1840 óta őrzi Napóleon hamvait, Franciaország második legnagyobb épületegyüttese Versailles után.

The Invalides-ről bővebben...

www.invalides.org

Szajna és hídjai - Pont Alexandre, Művészek hídja és Pont Neuf

A Szajnán Párizsban 37 híd ível át, ebből a 3 legkiemelkedőbb szépségű és hangulatú a Pont Alexandre, Pont Arts és a Pont Neuf.

A hidakről bővebben...

Pére Lachaise temető

A Pere-Lachaise Franciaország és a világ egyik leghíresebb temetője, Párizs XX. kerületében található.

A temetőről bővebben...

www.pere-lachaise.com

Látnivalók Párizs környékén:

Disneyland

Disneyland nemcsak a gyerekeknek, de az egész családnak felejthetetlen élményt nyújt.

Disneylandről bővebben...

www.disneylandparis.com

Versailles kastély

Parkok és kertek Párizsban:

Tüllériák kertje - Jardin des Tuileries

Megközelítés tömegközlekedéssel: 1-es metróval: Tulleries megállóhely.

Luxembourg-kert - Jardin du Luxembourg

Megközelítés tömegközlekedéssel: 12-es metróval: Notre-Dame des-Champs vagy Rennes megálló.

Jardin des Plantes

Megközelítés tömegközlekedéssel: 5-es metróval: Quai de la Rappé megállóhely. 7-es metróval: Censier - Daubenton megálló. 7-es vagy 10-es metróval: Jussieau megálló.

Buttes-Chaumont park

Megközelítés tömegközlekedéssel: 7-es metróval: Buttes-Chaumont vagy Botzaris megálló.

Bois de Vincennes

Megközelítés tömegközlekedéssel: 1-es metróval: Pte de Vincennes megállóhely. 8-as metróval: Porte Dorée vagy Porte de Charenton megálló.

Parc de la Vilette

Megközelítés tömegközlekedéssel: 5-ös metróval: Porte de Pantin megálló vagy 7-es metróval: Porte de la Vilette megálló.

Bois de Boulogne park

Megközelítés tömegközlekedéssel: 1-es metróval: Porte Maillot megálló.

Vásárlás Párizsban:

A párizsi nők, bármilyen korúak, messziről felismerhetők akár exkluzív haute couture-ben, akár egy diákstílusú öltözékben. Elegáns, sikkes megjelenésük a legtöbb látogatóban olyan érzést kelt, hogy ruhatárát fel kellene újítania. Ezért a ruhák vagy legalább tartozékaik beszerzése fontossá válik. A párizsi kirakatok magukban is kiállítási darabok. A divat fővárosában minden nagy divatház képviselteti magát. Az haute couture bemutatók társadalmi eseménynek számítanak, egy-egy patinás divatház felvonulását valóságos hisztéria övezi. A párizsi bevásárlásra akár a világ minden pénze rámehet, ám ha tudjuk, hogy hová menjünk, egyáltalán nem kell hogy túl költséges legyen. Néhány szalon és üzlet hétfőnként zárva tart, a nagyobb áruházak nyitva vannak.

Champs-Élysées

Ha szeretne egy kicsit több luxust, akkor látogasson el ebbe az utcába.

Champs-Élysées-ről bővebben...

La Fayette áruház

A fogyasztás temploma! 1908-ban épült áruház a márkák szerint van felosztva (nem külön cipő-, női ruházati, sbt... osztályokra bontva.)
Cím: 40, blvd Haussmann, 75009 Paris

www.galerieslafayette.com

Printemps áruház

A 45.000 m2-es Printemps, Párizs legnagyobb bevásárlóközpontja.
Cím: 64, bd Haussmann, 75009 Paris

http://departmentstoreparis.printemps.com

Le Bon Marché áruház

A város legrégebbi áruháza, egyik tervezője Gustav Eiffel volt. Az épület 150 éve az életötöm és a luxus szimbóluma.
Cím: 24, rue de Sevres, 75007 Paris

www.lebonmarche.fr

Clignancourt bolhapiac

A világ legnagyobb bolhapiaca. Több mint 3000 árus árulja portékáit, szinte mindent kapható, ha végig szeretnénk járni, készüljünk egy hosszú túrára!

Szórakozás és kikapcsolódás Párizsban

Cabare és revue

Clubbok, szórakozóhelyek

Éttermek

Gyerekprogramok

Opera, balett

Színház