L�tnival�k P�rizsban

Franciaorsz�g t�rt�nelme:

A mai Franciaorsz�g hat�rai majdnem egybeesnek a t�rt�nelmi Gallia (Alpokon t�li) ter�leteivel, amelyeket egykor Gallia Transalpina n�ven ismertek. A ter�leten kelta (latinul gall) t�rzsek �ltek. A i. e. 1. sz�zadban Gallia eg�sze a terjeszked� R�mai Birodalom provinci�ja lett, a r�maiak minden�tt v�rosokat �p�tettek, az �slakoss�g pedig �sszekeveredett vel�k �s �tvette a latin nyelvet (romaniz�ci�). A 2-3. sz�zad k�z�tt a kereszt�nys�g is elterjedt.

A 4. sz�zad v�g�n egyre fenyeget�bb� v�lt a keleti hat�ron �tt�r� germ�n t�rzsek, majd az 5. sz�zadt�l k�l�n�sen a frankok jelenl�te, akiknek nev�b�l a "francia" elnevez�s is sz�rmazik. Az 5-9. sz�zad k�z�tt az orsz�g ter�lete a Frank Birodalom r�sz�t k�pezte, amelynek legnagyobb uralkod�ja Nagy K�roly volt. Ut�dai 843-ban a birodalmat h�rom r�szre osztott�k, ennek nyugati r�sz�b�l, a Nyugati-Frank Kir�lys�gb�l alakult ki Franciaorsz�g, amely nev�t a mai �le-de-France tartom�nyr�l kapta.

Nagy K�roly lesz�rmazottai, a Karolingok uralt�k Franciaorsz�got eg�szen 987-ig, �m a dinasztia ekkor kihalt. Ekkor �le-de-France herceg�t, P�rizs gr�fj�t, Hugo Capet-t koron�zt�k kir�lly�. Az � lesz�rmazottaib�l alakultak meg az orsz�got ural� k�vetkez� nagy dinaszti�k, a Capetingok, a Valois-h�z �s a Bourbon-dinasztia, amelyek a hossz� �r�k�s�d�si h�bor�k �s h�zass�gi sz�vets�gek sor�n v�g�l az eg�sz orsz�got egyes�tett�k. A kir�lys�g a 17. sz�zadt�l �lte a f�nykor�t, k�l�n�sen XIV. Lajos uralma alatt (a "Napkir�ly", 1643-1715). Ekkor Franciaorsz�g �ri�si hat�ssal volt az eg�sz eur�pai politik�ra, gazdas�gra �s kult�r�ra, n�pess�g�nek gyors n�veked�se pedig Eur�pa legnagyobb lakoss�g� orsz�g�v� tette. Megkezd�d�tt a francia gyarmatos�t�s is.

A kir�lys�g 1792-ig �llt fenn, amikor a Nagy Francia Forradalom kiki�ltotta a k�zt�rsas�got. 1799-ben Bonaparte Nap�leon ragadta mag�hoz a hatalmat. Seregeivel sz�mos hadj�rat sor�n elfoglalta szinte f�l Eur�p�t, �s a megh�d�tott orsz�gokban saj�t csal�dja tagjait �ltette tr�nra. Az oroszorsz�gi hadj�rat azonban kudarccal j�rt, �s a nap�leoni h�bor�kban kb. egymilli� francia katona halt meg. M�gis ez az id�szak volt a francia dics�s�gnek �s a francia nemzet kialakul�s�nak nagy korszaka. Nap�leon 1815-�s veres�g�t k�vet�en, Franciaorsz�g �jra kir�lys�g lett.1830-ban �jabb forradalom t�rt ki, amelynek eredm�nyek�nt alkotm�nyos kir�lys�got vezettek be.

1848-ban ism�t forradalom k�vetkezett, melynek sor�n a Nemzetgy�l�s kiki�ltotta a "m�sodik Francia K�zt�rsas�got". Ez azonban r�vid �let� volt, 1852-ben Bonaparte Nap�leon unoka�ccse cs�sz�rr� koron�ztatta mag�t III. Nap�leon n�ven (m�sodik cs�sz�rs�g). Uralma alatt az eg�sz orsz�g gyors �temben fejl�d�tt, meggyorsult a gyarmatszerz�s is, �s Franciaorsz�g eur�pai poz�ci�i meger�s�dtek. V�g�l III. Nap�leon 1870-ben Franciaorsz�got parlament�ris monarchi�v� nyilv�n�totta. Ebben az �vben azonban kit�rt a francia-porosz h�bor�, amelyben Franciaorsz�g veres�get szenvedett. Miut�n a n�metek megsz�llt�k az orsz�got, a kir�ly megbukott. 1871-ben polg�ri radik�lis - szocialista forradalom kezd�d�tt �s megalakult a p�rizsi komm�n. Ennek lever�se ut�n l�trej�tt a "harmadik k�zt�rsas�g".

Franciaorsz�g 1870 �s 1914 k�z�tt gyarmatbirodalmat �p�tett ki (francia imperializmus). L�trej�tt a brit-francia sz�vets�g (antant) a fegyverkez� N�metorsz�g ellens�lyoz�s�ra.

Franciaorsz�g az I. vil�gh�bor�-b�l, majd a n�ci n�met megsz�ll�st k�vet�en a II. vil�gh�bor�b�l is gy�ztesk�nt ker�lt ki. Ez azonban nem akad�lyozta meg a gyarmatbirodalom (Afrika, �zsia, �ce�nia) sz�thull�s�t az 1950-es �vekben. A h�bor� ut�n az �gynevezett "negyedik k�zt�rsas�g", majd 1958-t�l m�ig az "�t�dik k�zt�rsas�g" k�vetkezett, amely Charles de Gaulle vezet�s�vel �j alkotm�nyt dolgozott ki a k�zt�rsas�gi eln�k megn�vekedett jogk�r�vel.

1968-ban baloldali di�kl�zad�sok t�rtek ki, a polg�rh�bor�s vesz�lyt siker�lt elh�r�tani, azonban de Gaulle lemondott. Ut�dai, Georges Pompidou �s Val�ry Giscard d'Estaing m�g sok�ig az � nyomdokain j�rtak, majd 1981-ben a szocialista Fran�ois Mitterrand vette �t hely�ket, aki sz�mos szoci�lis reformot hajtott v�gre. Mivel azonban a f� t�rsadalmi probl�m�kat nem siker�lt megoldania, buk�sa ut�n meger�s�d�tt a jobboldal. Az eln�ki posztot 1995 �ta Jacques Chirac t�lt�tte be.

A 2007-es eln�kv�laszt�son a magyar gy�kerekkel rendelkez� Nicolas Sarkozy lett a k�zt�rsas�gi eln�k.

Franciaorsz�g k�lpolitik�j�t a 90-es �vek �ta az Eur�pai Uni� fejl�d�s�nek el�seg�t�se, ezen bel�l k�l�n�sen a N�metorsz�ggal val� kib�k�l�s �s egy�ttm�k�d�s jellemzi. 1999-ben bevezett�k az eur�t. Ennek ellen�re az orsz�g lakoss�ga a 2005. m�jusi n�pszavaz�son az Eur�pai Alkotm�ny ellen szavazott.

P�rizs t�rt�nelme:

P�rizs mintegy 50 ezer �ve emberek �ltal lakott hely, amint azt a Szajna partj�n tal�lt leletek is bizony�tj�k. H�ress�ge a Diadal�v �s egy nappal vasdarabnak l�tsz�, �jjel viszont gy�ny�r� Eiffel-torony.

A legjelent�sebb r�g�szeti kutat�sok a 12. ker�letben t�rt�ntek, ahol 1991-ben rengeteg lelet ker�lt el�, k�zt�k a legkor�bbi �lland� emberi l�tre utal�k is. A Bercy k�rny�k�n v�gzett �sat�sok sor�n pedig egy vad�szfalu (Kr. e. 4000 - Kr. e. 3800) nyomai ker�ltek el� nagy mennyis�g� s�rmell�klettel (k�zt�k fa pirog, agyaged�nyek, �jak, nyilak �s m�s, k�b�l �s csontb�l k�sz�lt haszn�lati t�rgyak).

Az �skori telep�l�s �s a gallorom�n kor k�z�tt P�rizs t�rt�nete teljesen elmos�dott. Mind�ssze annyi ismeretes, hogy a p�risii gall n�p uralta a ter�letet, amikor Julius Caesar seregei elfoglalt�k az orsz�got. A legelterjedtebb n�zet Kr. e. 250 �s Kr. e. 200 k�r�lre teszi a v�ros alap�t�s�t, de pontos id�pont nem ismert. Ahogy a v�ros hely�vel kapcsolatban is csak tal�lgatni lehet. Kor�bban a Cit� sziget�re gondolt�k a gall v�rost tenni, �m ott minden lelet elpusztult a metr� �p�t�se folyam�n. M�s felt�telez�sek szerint a Saint-Louis szigeten lehetett a v�ros, de ak�r azzal szemben - a mai bal parton - is elter�lhetett. A leg�jabb - sokszor vitatott - hipot�zis a Val�rien-hegyre gondolja az �kori telep�l�st.

Kr. e. 52-t�l, miut�n Labienus gall helytart� elfoglalta a v�rost, az a Lutetia (francia: Lutece) nevet kapta, a gall f�v�ros szerepe pedig egy�rtelm�en Lugdunumra (mai Lyon) h�rult. A Kr. e. 1. sz�zadi r�mai v�ros a Szajna bal partj�n, pontosabban a mai Saint-Germaine k�r�t a Val-de-Gr�ce �s a rue Descartes �ltal hat�rolt ter�leten a Luxemburg-kertig ter�lt el. K�zpontjai a mai rue Saint-Jacques mellett fek�dt. A v�ros egy r�mai kori vid�ki v�ros l�tes�tm�nyeivel volt ell�tva, sz�nh�z, f�rum m�k�d�tt Luteti�ban. A v�rost�l d�lre tal�lt�k meg a temet� nyomait.

P�rizs a 4. sz�zadban vette fel mai nev�t a valaha itt �l� parisii n�pr�l. 508-ban Klodvig, a r�maiak felett aratott gy�zelme ut�n ide helyezte birodalma k�zpontj�t. A 6. sz�zadt�l egy kultikus hely is ismert a v�rosban a mai Saint-Gervais templom hely�n. A 8. sz�zadban, a vikingek t�mad�sa ellen egy er�drendszert �p�tettek a Cit� k�r�l, amelyet a 9. sz�zadban a v�ros a jobb partj�n b�v�tettek megv�dend� a Saint-Gervais �s a Saint-Germain-l'Auxerroi templomokat. A bal parti v�rosr�szeket 885-ben a normannok elpuszt�tott�k. Mindazon�ltal a Kapeting-dinasztia tr�nra ker�l�sekor (987) P�rizs Orl�ans mellett a Nyugati Frank kir�lys�g legjelent�sebb v�rosa.

A v�ros a 11. sz�zadban kezdett terjeszkedni a jobb parton, majd a 12 - 13. sz�zadban gyors �tem� fejl�d�snek indult, mivel fokozatosan kir�lyi sz�khely lett a v�ros: 1108-ban VI. Lajos kir�ly, majd I. F�l�p �gost (1180 - 1223) k�lt�z�tt a v�rosba. Az � uralkod�sa alatt �p�lt fel P�rizs sok jelent�s l�tes�tm�nye az els� Louvre (ekkor er�d�tm�ny), t�bb templom (k�zt�k a Notre-Dame sz�kesegyh�z), illetve a bal parti iskol�kb�l l�trej�tt a Sorbonne, a legkor�bbi egyetem, amely korai n�vend�kei k�zt tartj�k sz�mon Albertus Magnust �s Aquin�i Szent Tam�st. A k�z�pkorban a Fekete hal�l id�szak�t kiv�ve P�rizs egy kereskedelmi, kultur�lis �s tudom�nyos k�zpontk�nt funkcion�lt. V�g�l XIV. Lajos a mozgalmas v�rosb�l Versailles-ba helyezte �t a kir�lyi sz�khelyt, majd �talak�tatta a Louvre-ot.

XV. Lajos alatt �p�lt ki a Place de la Concorde, a Katonai Iskola (Les Invalides-on), a P�nz�gyi �s az Igazs�g�gyi Palota. XVI. Lajos h�rom �j v�ros�p�t�si rendelkez�st tett: szab�lyozta az utak sz�less�g�t 9,75 m�terben, �j v�rosfalat (Fermiers G�n�raux) �p�ttetett 1784-ben, illetve leromboltatta a Szajna-hidakon �p�lt valamennyi lak�h�zat.

1789. j�lius 14-�n a Bastille lerombol�sa �s az asztalosok Saint-Antoine k�lv�rosi felkel�se volt a forradalom kit�r�si mozzanata. 1793 �s 1794 k�z�tt a radik�lis p�rizsi komm�n ir�ny�totta Franciaorsz�got, ebben az id�szakban v�lnak a kiv�gz�sek mindennaposs� a francia f�v�rosban.

I. Nap�leon elk�pzel�se az volt, hogy P�rizsnak kell a legszebb v�rosnak lenni, ami csak lehet. Idej�ben P�rizs radik�lis v�ltoz�sokon esett �t, �j utak, hidak, rakpartok, teljes v�rosr�szek, v�g�hidak, templomok, f��tvonalak �p�ltek, elk�sz�lt az Arc de Triomphe, mai hely�re ker�lt az Obeliszk, s�t �j v�zh�l�zat is l�trej�tt a v�rosban, miut�n �j csatorn�k, v�zt�roz�k �s k�zkutak l�tes�ltek P�rizs szerte. A Bourbon-restaur�ci� idej�n a v�rosban ki�p�lt a Saint-Germaine arisztokrata negyed is.

1860-ban a v�ros utolj�ra n�velte jelent�sen a ter�let�t, amint 11 telep�l�st (Auteuil, Passy, Les Batignolles, Montmartre, La Chapelle, La Villette, Belleville, Charonne, Bercy, Vaugirard, Grenelle) csatoltak hozz�, �s �gy h�sz ker�lete lett P�rizsnak. 1870-ben, a porosz-francia h�bor�t lez�r� b�k�t P�rizsban k�t�tt�k meg, �s kiki�ltott�k a m�sodik k�zt�rsas�got.

1871. m�rcius 22-�n P�rizs munk�ss�ga felkelt a poroszbar�t vezet�s ellen, kiki�ltott�k a P�rizsi Komm�nt, mely 91 napon �t v�dte h�siesen P�rizst a poroszok ellen. A komm�n alatt P�rizs sz�ne-java elpusztult a harcok hev�ben: a Rue de Rivoli h�zait f�lgyujtott�k, a V�rosh�za porig �gett...

A k�s�bbiekben P�rizs t�bb vil�gki�ll�t�s sz�khelye is volt. Ezek tisztelet�re �p�lt 1889-ben az Eiffel-torony, 1900-ben pedig a p�rizsi metr�, amikor is a metropolisz a ny�ri olimpia sz�nhelye volt. 1910-ben azonban �ri�si �rv�z puszt�tott v�gig a v�rosban.

Az I. vil�gh�bor�t lez�r� b�kerendszert t�bb P�rizs k�rny�ki helyen k�t�tt�k meg. 1940 �s 1944 k�z�tt P�rizs n�met megsz�ll�s alatt volt, m�g a sz�vets�ges csapatok �rkez�s�nek h�r�re 1944. augusztus 19-�n l�zad�s nem kezd�d�tt a v�rosban. Dietrich von Choltitz gener�lis, a p�rizsi hely�rs�g parancsnoka, 1944. augusztus 25-�n kapitul�lt megtagadva a v�ros teljes lerombol�s�r�l sz�l� parancsot.

1968 m�jus�ban a p�rizsi fiatalok kezdtek els�k�nt a l�zong�sba a Quartier Latin ter�let�n. 1976-ban engedett els�k�nt a francia �llam kisebb fok� f�ggetlens�get P�rizsnak, ahol az els� polg�rmester Jacques Chirac lett. Hely�re 1995-ben Jean Tiberi, majd 2001-ben Bertrand Delano� ker�lt, aki radik�lisabb politik�j�val felvette a harcot a v�rosi aut�sok ellen is a t�megk�zleked�st t�mogatva.

Franciaorsz�g domborzata:

Francia vid�kek domborzata igen v�ltozatos k�pet mutat. A t�jak �szakon �s nyugaton tengerparti s�ks�gokk� szelid�lnek, m�g a nyugati �s d�li- d�lkeleti vid�kek vadreg�nyes hegyl�ncokkal (pl. Francia-k�z�phegys�g) k�pr�ztatj�k el az oda l�togat�t. D�len t�r az �g fel� a Pireneusok vonulata, �s innen a F�ldk�zi-tenger partj�n, a Francia Rivi�r�n v�gighaladva el�rj�k az Alpok cs�csait. Itt emelkedik Eur�pa legmagasabb pontja is, a 4810 m-es Mont Blanc.

Franciaorsz�g �ghajlata:

Franciaorsz�g �ghajlat�t az �ce�ni �s mediterr�n hat�sok befoly�solj�k leger�sebben. Az orsz�g t�lnyom� r�sz�nek �ghajlata enyhe tel� �ce�ni, a tengerpartokt�l t�volabbi ter�leteken azonban a kontinent�lis �ghajlat saj�toss�gai is megjelennek. A f�ldk�zi-tengeri partvid�k �ghajlata jellemz�en mediterr�n, ugyanakkor a magasabb hegyvid�keken, �gy els�sorban az alpi ter�leteken v�ltozatos magashegys�gi �ghajlat alakul ki. A Franciaorsz�gba l�togat�k teh�t eg�sz �vben igen elt�r� id�j�r�ssal tal�lkozhatnak az orsz�g k�l�nb�z� r�szein.

A mediterr�n t�rs�g �ghajlata jelent�sen k�l�nb�zik a t�bbi r�gi��t�l. Itt a legenyh�bb a t�l (a leghidegebb h�nap k�z�ph�m�rs�klete 6-8 �C), m�g a m�rs�kleten meleg ny�ri h�napokra 22-24 �C-os k�z�ph�m�rs�kletek jellemz�k. J�liusban �s augusztusban gyakori itt a ny�ri sz�razs�g, amikor egy-egy h�nap sor�n csup�n 10-30 mm csapad�k hullik. Franciaorsz�g d�li vid�kein a ny�ri h�napokban j�val t�bbet s�t a nap, �ltal�ban 11-12 �r�t - m�g �szakon egy ny�ri napon 7-9 �r�s naps�t�sre lehet sz�m�tani.

A tenger vize a f�ldk�zi tengeri partokon augusztusban a legmelegebb, 23-25 �C-os, de j�niusban �s j�liusban is felmelegedhet 21-23 �C-ig. F�ldk�zi-tenger partvid�k�n ny�ri d�lut�nokon gyakorta 29-32 �C-ig emelkedik a h�m�rs�klet.

A Franciaorsz�g d�li r�sz�n tal�lhat� Provence tartom�ny egyik jellegzetes id�j�r�si saj�toss�ga a sokszor napokon �t f�j� kellemetlen�l er�s �szaki sz�l, a misztr�l, amely els�sorban t�len, de az �v m�s szak�ban is gyakori.

Franciaorsz�g n�pess�ge:

Franciaorsz�g n�pess�g�nek t�rt�nelmi fejl�d�se a nyugati vil�gban a 19. sz�zadt�l kezdve saj�tosan alakult. A 19. sz�zadban �s a 20. sz�zad els� fel�ben a n�pess�gsz�m Franciaorsz�gban nem n�vekedett akkora �temben, mint Eur�pa t�bbi r�sz�n, ugyanakkor a 20. sz�zad m�sodik fel�ben sokkal er�sebb n�veked�s volt tapasztalhat� a t�bbi orsz�g�hoz, vagy az el�z� �vsz�zadokban m�rt saj�t n�veked�s�hez k�pest.

1974-et k�vet�en a n�pess�gn�veked�s lelassult, m�lypontj�t �ves 0,39%-kos n�veked�ssel 1990-ben �rte el, amivel m�r sokkal ink�bb �sszhangba ker�lt Eur�pa n�pess�gfogy�snak indult t�bbi r�sz�vel. Mindezek ut�n a 2004-es francia n�psz�ml�l�s adatai j�csk�n meglept�k a demogr�fusokat. A 2004-es n�psz�ml�l�s szerint megt�rt�nt, amit senki nem j�solt el�re, az 1999-es n�psz�ml�l�st k�vet�en a n�pess�gn�veked�s felgyorsult. 1999 �s 2003 k�z�tt a n�pess�gb�v�l�s 0,58% k�r�l alakult, 2004-ben pedig 0,68% lett, ez csaknem el�rte az �szak-amerikai szintet. 2004 a legmagasabb n�pess�gn�veked�st eredm�nyezte az orsz�gban 1974 �ta, �s ezzel Franciaorsz�g j�val megel�zi Eur�pa t�bbi orsz�g�t (lesz�m�tva �rorsz�got). 2003-ban az eur�pai term�szetes n�veked�st majdnem teljes eg�sz�ben Franciaorsz�g term�szetes n�veked�se tette ki (a bev�ndorl�st nem sz�m�tva): az Eur�pai Uni� 216.000 lakossal b�v�lt (a bev�ndorl�s n�lk�l), amib�l 211.000 volt Franciaorsz�g n�pess�g�nek n�veked�se �nmag�ban �s 5.000 az �sszes t�bbi EU tagorsz�g� egy�ttv�ve. 2004-ben Franciaorsz�g n�pess�g�nek term�szetes n�veked�se el�rte a 256.000 f�t.

A v�ratlan eredm�nyek jelent�s k�vetkezm�nyekkel j�rhatnak a j�v�re n�zve. Oroszorsz�g �s N�metorsz�g ut�n Franciaorsz�g jelenleg a harmadik legn�pesebb orsz�g Eur�p�ban. A demogr�fusok eredetileg �gy sz�m�tott�k, hogy 2050-re a francia nagyv�rosokban 64 milli� ember fog �lni, de ma m�r egyet�rtenek abban, hogy az 1990-es n�veked�si �temre alapozott becsl�seik visszafogottak voltak. Ma m�r �gy tartj�k, a francia nagyv�rosok lakoss�ga 2050-re el�ri a 75 milli� f�t, ekkor az orsz�g m�r az Eur�pai Uni� legn�pesebb tag�llama lesz, t�bb lakossal, mint a jelenlegi tag�llamok k�z�l b�rmelyik: N�metorsz�g (71 milli�), Nagy-Britannia (59 milli�) �s Olaszorsz�g (43 milli�). Ha ezek a becsl�sek val�s�gg� v�lnak, ez �rtelemszer�en v�ltoz�sokat eredm�nyez a br�sszeli er�viszonyokban is. 2004 k�zep�n Franciaorsz�g lakosainak sz�ma (a tengerent�li r�szekkel egy�tt) 13,6%-�t tette ki a 460 milli� f�s EU-nak. Az Eur�pai Uni� 25 tag�llam�nak 2050-re j�solt 445 milli� lakos�b�l pedig m�r 17,5% �l majd Franciaorsz�gban az el�rejelz�sek szerint.

Az ENSZ Menek�lt�gyi F�biztoss�ga (UNHCR) szerint a politikai mened�ket k�r�k ar�nya 2003 �s 2004 k�z�tt 3%-kal n�tt, m�g ugyanezen id�szak alatt az Egyes�lt �llamok sz�m�ra beny�jtott menek�lt�gyi k�relmek sz�ma 29%-kal cs�kkent. Franciaorsz�g ezzel 2004-ben �tvette az USA vezet� hely�t a menek�ltek c�lorsz�gainak list�j�n.

Franciaorsz�g etnikai, nyelvi �s vall�si megoszt�sa:

Etnikumok:
Franciaorsz�got a t�rt�nelem el�tti id�kt�l kezdve kereskedelmi, n�pv�ndorl�si �s hadm�veleti utak sz�vik �t. A mai n�pess�g az �vsz�zadok sor�n n�gy f� eur�pai n�pcsoport kevered�se eredm�nyek�ppen alakult ki: kelta (gall �s breton), akvit�n (baszk sz�rmaz�s�), r�mai �s germ�n (frank, vizig�t, burgund, normann). A t�rt�nelmi n�pcsoportokon k�v�l a 19. sz�zadt�l kezdve tov�bbi n�pcsoportok telep�ltek Franciaorsz�gba, csak a legismertebbeket eml�tve: belg�k, olaszok, spanyolok, portug�lok, lengyelek, �rm�nyek, kelet-eur�pai zsid�k, maghreb n�pek, arabok, berberek, fekete-afrikaiak �s k�naiak. Jelenlegi becsl�sek szerint a francia n�pess�g 40%-�t ezek a bev�ndorl� hull�mok teszik ki, amivel Franciaorsz�g etnikailag az egyik legv�ltozatosabb orsz�gg� v�lt Eur�p�ban �s ebben jelent�sen hasonl�t az Egyes�lt �llamokhoz �s Kanad�hoz.

Nyelvi megoszl�s:
Franciaorsz�gban az egyetlen hivatalos nyelv a francia. Ugyanakkor esetenk�nt, f�k�nt az id�sebbek, t�bb m�s helyi nyelvet �s dialektust is meg�rtenek �s haszn�lnak, mint p�ld�ul a provansz�l, a katal�n, a baszk, a breton, a karibi kreol, a korzikai, a flamand, a lotharingiai n�met, valamint n�h�ny tov�bbi dialektus, mint p�ld�ul az elz�szi, a gaszkonyi �s a picard. Ezeket a t�rt�nelmi nyelveket �s nyelvj�r�sokat t�jsz�l�sk�nt kezelik, noha ez legt�bbj�kre n�zve hamis. N�melyiket m�r iskol�kban is tan�tj�k, noha helyi �s nemzeti szinten is hivatalosan csak egy nyelvet ismernek el. N�h�ny, a bev�ndorl�k �ltal besz�lt nyelv szint�n elterjedt, k�l�n�sen a nagyv�rosokban: a portug�l, a maghreb arab, berber nyelvek, d�l-szaharai nyelvek, a t�r�k, a k�nai (wu, kantoni, min nan �s mandarin), a vietnami �s a khmer a leggyakoribbak.

Vall�si megoszl�s:
Franciaorsz�g t�rt�nelmileg t�lnyom�r�szt r�mai katolikus orsz�g antiklerik�ris hajlamokkal, az 1970-es �vekt�l pedig nagyon szekul�ris. A vall�sszabads�g alkotm�nyos alapjog, ahogy az Emberi �s polg�ri jogok nyilatkozat�ban lefektett�k. A k�zszf�ra �s a vall�sok k�z�tt a laicit� (laicizmus) a meghat�roz� elv, mely szerint a korm�ny nem avatkozik a vall�si tan�t�sokba, a vall�soknak pedig tart�zkodniuk kell a politik�ba val� beavatkoz�st�l.
A korm�ny nem vezet statisztik�t a lakosok vall�s�r�l. Ismeretlen forr�s� statisztika el�rhet� a 'CIA World Factbook' c�m� kiadv�nyban, amely szerint: r�mai katolikus 83-88%, muszlim 5-10%, protest�ns 2%, zsid� 1%. Egy 2003-as felm�r�s szerint a lakosok 41%-a szerint Isten l�tez�se "kiz�rt" vagy "val�sz�n�tlen", 33% �ll�tja, hogy az "ateista" sz� t�bb�-kev�sb� r�illik, 51% kereszt�nynek vallja mag�t. A h�v�k k�z�l 62% r�mai katolikusnak, 6% muszlimnak, 2% protest�nsnak, 1% zsid�nak, 2% pedig m�s vall�s�nak mondta mag�t, 26% azt �ll�totta, hogy nem hisz vall�sokban, 1% pedig megtagadta a v�laszad�st.

Franciaorsz�g gazdas�ga:

Az orsz�g a fejlett orsz�gok sor�ba tartozik, tagja a G8-nak, �s 2005-ben a F�ld hatodik legnagyobb gazdas�g�t tudhatta mag�nak, 2118 milli�rd doll�ros GDP-vel. Mindazon�ltal a GDP per f� szerinti eur�pai rangsorol�sban csak a 9-dik volt 25-b�l, az Eurostat szerint �s vil�gszinten a 17-dik.

K�zleked�s Franciaorsz�gban:

Franciaorsz�g k�zleked�se igen fejlett. S�r� aut�p�lya h�l�zat h�l�zza be. Az aut�p�ly�k fizet�sek. A vas�ti k�zleked�s is igen fejlett. Vas�tvonalak �sszes hossza 31 840 km, �s jelenleg igen intenz�v fejleszt�s alatt �ll.

Legnagyobb v�rosok:

1. P�rizs (2 141 839 lakos)
2. Marseille (793 500 lakos)
3. Lyon (475 995 lakos)
4. Toulouse (439 238 lakos)
5. Nizza (337 890 lakos)
6. Nantes (277 979 lakos)
7. Strasbourg (273 506 lakos)
8. Montpellier (251 700 lakos)
9. Lille (234 464 lakos)
10. Bordeaux (234 086 lakos)
11. Rennes (208 380 lakos)
12. Reims (197 660 lakos)
13. Le Havre (185 060 lakos)
14. Angers (170 451 lakos)
15. Saint-�tienne (170 416 lakos)
16. Toulon (169 100 lakos)
17. Grenoble (159 080 lakos)
18. Nimes (150 037 lakos)
19. Dijon (149 080 lakos)
20. Aix-en-Provence (148 622 lakos)

Utaz�s P�rizsba

Utaz�s rep�l�vel:

Legolcs�bb megold�s fapadossal utazni, a WizzAir-n�l jegyek kaphat�k kedvez� esetben m�r €19-t�l (egy ir�nyba). www.wizzair.hu

Ha el�nyben r�szes�ti a nem fapados j�ratokat, akkor jegyek foglalhat�k a magyar Mal�v l�git�rsas�g vagy a francia AirFrance honlapj�n. www.malev.hu, www.airfrance.com

Rept�rr�l belv�rosba:

K�zleked�s P�rizsban

<<-- ide kattintva, P�rizs metr�t�rk�pe megtekinthet� nagyban!!!

P�rizs t�megk�zleked�se j�l szervezett, aut�busz, villamos, metr� �s RER (k�lv�rosi, de a k�zponton is kereszt�lhalad� vonat) ki�p�tett h�l�zatai rendk�v�l hat�konyak. Legink�bb a metr� �s RER haszn�lat�t javasoljuk gyorsas�guk miatt. A 14 metr�vonalnak t�bb, mint 300 meg�ll�ja van. P�rizs minden nevezetess�ge valamely meg�ll�b�l gyalog is k�nnyen megk�zel�thet�. A metr� reggel 5.30-t�l �jjel 1.00 �r�ig k�zlekedik.

Tarifaz�n�k:

A v�rost 5 tarifaz�n�ra osztott�k, a f�bb l�tv�nyoss�gok az 1-2. z�n�ban tal�lhat�k, mely az eg�sz belter�letet lefedi. Tapasztalat alapj�n javasoljuk, hogy elegend� az 1-2. z�n�ra jegyet, b�rletet v�ltaniuk, ha k�ls�bb ter�letre igyekeznek, plusz jeggyel megoldhatj�k.

1-2. z�na: P�rizs belter�let
1-2-3. z�na: P�rizs belter�lete �s k�zeli k�rny�ke
1-2-3-4. z�na: P�rizs �s k�rny�ke (pl: Versailles)
1-2-3-4-5. z�na: P�rizs �s t�volabbi k�lv�rosai (pl: repterek �s EurroDisney)

Jegyek:

Egy metr�jegy addig �rv�nyes, am�g az utas ki nem ment a kij�rat (Sortie) ajt�n, teh�t egy jeggyel �tsz�llhat �s bej�rhatja ak�r az �sszes meg�ll�t, id�korl�t n�lk�l. Buszon ill. villamoson minden esetben �j jegy sz�ks�ges.

1 jegy: € 1,40
"Carnet", gy�jt�jegy: € 10,90
"Carnet", gy�jt�jegy (gyerek): € 5,45
EuroDisney-be: € 5,95
Versailles-be: € 2,36

Napijegyek:

Felhaszn�lhat�: v�s�rl�s napj�n �jf�lig.
�rv�nyes: metr�, busz, RER j�rataira �s a Sacr� Coeur sikl�ra (Montmartre).
Ki�ll�t�s�hoz f�nyk�p nem sz�ks�ges.

1-2. z�n�ig napijegy: € 5,50
1-3. z�n�ig napijegy: € 7,30
1-4. z�n�ig napijegy: € 9,15
1-5. z�n�ig napijegy: € 12,30

H�tv�gi ifj�s�gi jegyek:

Megv�s�rolhat�: h�tv�g�n �s �nnapnapokon, 26 �ves kor alatt.
Felhaszn�lhat�: v�s�rl�s napj�n �jf�lig.
�rv�nyes: metr�, busz, RER j�rataira �s a Sacr� Coeur sikl�ra (Montmartre).
Ki�ll�t�s�hoz f�nyk�p nem sz�ks�ges.

1-3. z�n�ig napijegy: € 3,20
1-5. z�n�ig napijegy: € 6,40 

Paris visite - 1, 2, 3 vagy 5 napos b�rlet:

Felhaszn�lhat�: h�tf�t�l vas�rnap �jf�lig.
�rv�nyes: metr�, busz, RER j�rataira �s a Sacr� Coeur sikl�, Balabus, Noctambus (�jszakai busz) j�rataira.
Ki�ll�t�s�hoz f�nyk�p nem sz�ks�ges.

Feln�tteknek:
1-3. z�n�ig napijegy: 1 napos: € 8,50 - 2 napos: 13,70 - 3 napos: 18,60 - 5 napos: 27,20
1-5. z�n�ig napijegy: 1 napos: € 17,05 - 2 napos: 27,15 - 3 napos: 38,10 - 5 napos: 46,60

Gyerekeknek (4-11 �ves korig):
1-3. z�n�ig napijegy: 1 napos: € 4,25 - 2 napos: 6,95 - 3 napos: 9,30 - 5 napos: 13,60
1-5. z�n�ig napijegy: 1 napos: € 8,50 - 2 napos: 13,55 - 3 napos: 19,05 - 5 napos: 23,30

Heti b�rlet (carte orange):

Felhaszn�lhat�: h�tf�t�l vas�rnap �jf�lig.
�rv�nyes: metr�, busz, RER j�rataira �s a Sacr� Coeur sikl�ra (Montmartre).
Ki�ll�t�s�hoz f�nyk�p sz�ks�ges.

1-2. z�n�ig napijegy: € 16,00
1-3. z�n�ig napijegy: € 21,20
1-4. z�n�ig napijegy: € 26,30
1-5. z�n�ig napijegy: € 31,50

A p�rizsi metr�r�l:

16 metr�vonalb�l �ll, amelyek f�leg f�ld alatt haladnak, �s teljes hosszuk el�ri a 211 kilom�tert. A rendszer, amely P�rizs egyik jelk�p�v� v�lt, h�res kiterjedt belv�rosi �tvon�lh�l�zat�r�l �s a szecesszi� �ltal befoly�solt homog�n �p�t�szeti st�lus�r�l.
A metr�vonalak 1-t�l 14-ig vannak sz�mozva, tov�bbi k�t kisebb vonallal. Az ut�bbiak a 3bis �s a 7bis neveket viselik, mivel ezek eredetileg a 3-as �s a 7-es metr�vonalak el�gaz�sai voltak, �s csak k�s�bb v�ltak �n�ll�kk�.
Az els� vonalat 1900-ban avatt�k fel az Exposition Universelle vil�gki�ll�t�sra. A h�l�zatot az els� vil�gh�bor� kezdet�n kib�v�tett�k, a metr� magja 1920-as �vekre k�sz�lt el. Az 1930-as �vekben a metr�vonalak �tl�pt�k P�rizs hat�rait, mivel megkezd�d�tt az agglomer�ci�s el�v�rosok bekapcsol�sa a rendszerbe. A 11. vonal is ebben az �vtizedben �p�lt fel. A 1950 �s 1970 k�z�tti d�cannies voitures (magyarul az aut�k �vsz�zadai) ut�n t�bb k�lv�rosi vonalat hoztak l�tre. Az 1960-as �vekben megnyitott RER kib�v�tette a h�l�zat kapacit�s�t. A 20. sz�zad v�g�n megny�lt a teljesen automatiz�lt 14. vonal, amelyet a RER A vonal�nak felv�lt�s�ra sz�ntak.
Ma a metr� naponta 4,5 milli� utast sz�ll�t (1,365 milli�rd utas 2005-ben). 297 �llom�st �zemeltet, melyek k�z�l 62-t t�bb vonal is �rint.
A v�llalat, amely eredetileg a metr�t �zemeltette, Compagnie du chemun de fer m�tropolitain de Paris, r�viden CMP vagy M�tropolitain n�ven volt ismert. Az els� �vekben azonban csak M�tro n�v alatt v�lt ismertt�. A h�l�zatot ma a R�gie autonome des transports parisiens �zemelteti.

M�zeumok P�rizsban:

Louvre

A vil�g egyik legismertebb m�v�szeti m�zeuma, valamint Franciaorsz�g legnagyobb m�zeuma XIX. sz. el�tti alkot�sok sz�m�ra.

Louvre-r�l r�szletesebben...

www.louvre.fr

Orsay m�zeum

A m�zeumban olyan impresszionista fest�m�v�szek k�pei tekinthet�ek meg, mint Monet, Manet vagy a holland Van Gogh.

Az Orsay m�zeumr�l b�vebben...

www.musee-orsay.fr

Victor Hugo m�zeum - Maison de Victor Hugo

Itt �lt �s dolgozott 1832 �s 1848 k�z�tt Victor Hugo �r�.

Maison de Victor Hugo-r�l b�vebben...

www.paris.fr

Fragonard - Parf�m m�zeum

Az egyiptomaiak kor�t�l haszn�latos desztill�l�berendez�sek �s egy�b eszk�z�k avatj�k be az �rdekl�d�ket a parf�m k�sz�t�s technik�j�ba.

Fragonard - Parf�m m�zeumr�l b�vebben...

www.fragonard.com

Modern m�v�szetek m�zeuma - Pompidou k�zpont - Centre Georges Pompidou

A XX. sz�zad m�v�szet�t bemutat� m�zeumban, grafik�t, �p�t�szetet, formatervez�st bemutat� ki�ll�t�sok v�rj�k az ide l�togat�kat.

Modern m�v�szetek m�zeum�r�l b�vebben...

www.centrepompidou.fr

Csatornah�l�zat m�zeum - Le Mus�e des Egouts de Paris

P�rizs csatornah�l�zata is h�res p�rizsi l�tnival�, hi�ba P�rizs a f�ny �s a pompa v�rosa.

Csatornah�l�zat m�zeumr�l b�vebben...

www.egouts.idf.st

Rodin m�zeum

Auguste Rodin az impresszionista szobr�szat legnagyobb hat�s� k�pvisel�je. Ez a m�zeum �rzi Auguste Rodin szobr�sz legt�bb m�v�t.

Rodin m�zeumr�l b�vebben...

www.musee-rodin.fr

Picasso m�zeum

A spanyolorsz�gb�l sz�rmaz� Pablo Picasso a legjelent�sebb modernista fest�.

Picasso m�zeumr�l b�vebben...

www.musee-picasso.fr

Balzac m�zeum - Maison de Balzac

Itt lakott 1840-1847-ig a francia reg�ny�r�, Honor� Balzac, aki a francia realista reg�ny megteremt�inek egyike.

Balzac m�zeumr�l b�vebben...

www.v2asp.paris.fr

Institut du Monde Arabe

Az eur�pai �s az iszl�m kult�r�k k�z�tti j� kapcsolatok �p�t�s�t szolg�lja 20 arab �llam sz�mos ki�ll�t�sa, f�ruma, filmvet�t�se �s tekint�lyes k�nyvt�ra.

Institut du Monde Arabe-r�l b�vebben...

www.imarabe.org

L�tnival�k P�rizsban:

Eiffel-torony

Az Eiffel-torony P�rizs egyik jelk�pe. Az 1889. �vi vil�gki�ll�t�sra k�sz�lt, az eredeti tervek szerint a ki�ll�t�s ut�n lebontott�k volna.

Az Eiffel-toronyr�l r�szletesebben...

www.tour-eiffel.fr

Sainte-Chapelle - Szent K�polna

A Sainte-Chapelle egy vil�gh�r�, g�tikus st�lus�, 13. sz�zadi imahely P�rizsban.

A k�poln�r�l b�vebben...

http://sainte-chapelle.monuments-nationaux.fr

Arc de Triomphe

Az Arc de Triomphe, (k�zismert magyar nev�n a Diadal�v) egy h�res eml�km�, P�rizs egyik legismertebb l�tnival�ja.

Arc de Triomphe-r�l b�vebben...

http://arc-de-triomphe.monuments-nationaux.fr

Sacr�-Coeur - The sacred heart

A Sacr� Cour bazilika a 19. sz�zadban �p�lt, h�res feh�r �p�lete m�ig meghat�roz� jelens�ge a montmarte-i dombnak.

Sacr�-Coeur-r�l b�vebben...

www.sacre-coeur-montmartre.com

Notre-Dame

A monument�lis katedr�lis nem csak P�rizs, de az eg�sz orsz�g szimb�luma.

A Notre-Dame-r�l r�szletesebben...

Champs-�lys�es

P�rizs legnevesebb bev�s�rl�utc�ja, ha szeretne egy kicsit t�bb luxust, akkor l�togasson el ebbe az utc�ba.

Champs-�lys�es-r�l b�vebben...

La D�fense negyed

Eur�pa legnagyobb �zleti negyede, rengeteg felh�karcol�val �s sz�mos m�alkot�ssal.

La D�fense negyedr�l b�vebben...

www.ladefense.fr

Grande Arche

A Grande Arche a Le Defense negyedben tal�lhat� modern diadal�v.

A Grande Arche-r�l b�vebben...

www.grandearche.com

Concorde t�r

P�rizs egyik legnagyobb ter�nek k�zep�n tal�lhat� a nagy obeliszk, valamint mellette k�t sz�k�k�t.

A Concorde t�rr�l b�vebben...

Panth�on

A XV. Lajos �ltal �p�lt templomban Franciaorsz�g nagyjai nyugszanak.

A Pant�onr�l b�vebben...

http://pantheon.monuments-nationaux.fr

Conciergerie

A A 14.sz-ban �p�lt, Capet kir�lyok egykori palot�ja a a francia forradalom idej�n b�rt�nk�nt szolg�lt.

Conciergerie-r�l b�vebben...

http://conciergerie.monuments-nationaux.fr

Opera - Palais Garnier

A Charles Garnier �ltal tervezett, neobarokk operah�zat 1875-ben adt�k �t.

Az oper�r�l b�vebben...

www.operadeparis.fr

Invalides - Invalidusok temploma

1840 �ta �rzi Nap�leon hamvait, Franciaorsz�g m�sodik legnagyobb �p�letegy�ttese Versailles ut�n.

The Invalides-r�l b�vebben...

www.invalides.org

Szajna �s h�djai - Pont Alexandre, M�v�szek h�dja �s Pont Neuf

A Szajn�n P�rizsban 37 h�d �vel �t, ebb�l a 3 legkiemelked�bb sz�ps�g� �s hangulat� a Pont Alexandre, Pont Arts �s a Pont Neuf.

A hidakr�l b�vebben...

P�re Lachaise temet�

A Pere-Lachaise Franciaorsz�g �s a vil�g egyik legh�resebb temet�je, P�rizs XX. ker�let�ben tal�lhat�.

A temet�r�l b�vebben...

www.pere-lachaise.com

L�tnival�k P�rizs k�rny�k�n:

Disneyland

Disneyland nemcsak a gyerekeknek, de az eg�sz csal�dnak felejthetetlen �lm�nyt ny�jt.

Disneylandr�l b�vebben...

www.disneylandparis.com

Versailles kast�ly

Parkok �s kertek P�rizsban:

T�ll�ri�k kertje - Jardin des Tuileries

Megk�zel�t�s t�megk�zleked�ssel: 1-es metr�val: Tulleries meg�ll�hely.

Luxembourg-kert - Jardin du Luxembourg

Megk�zel�t�s t�megk�zleked�ssel: 12-es metr�val: Notre-Dame des-Champs vagy Rennes meg�ll�.

Jardin des Plantes

Megk�zel�t�s t�megk�zleked�ssel: 5-es metr�val: Quai de la Rapp� meg�ll�hely. 7-es metr�val: Censier - Daubenton meg�ll�. 7-es vagy 10-es metr�val: Jussieau meg�ll�.

Buttes-Chaumont park

Megk�zel�t�s t�megk�zleked�ssel: 7-es metr�val: Buttes-Chaumont vagy Botzaris meg�ll�.

Bois de Vincennes

Megk�zel�t�s t�megk�zleked�ssel: 1-es metr�val: Pte de Vincennes meg�ll�hely. 8-as metr�val: Porte Dor�e vagy Porte de Charenton meg�ll�.

Parc de la Vilette

Megk�zel�t�s t�megk�zleked�ssel: 5-�s metr�val: Porte de Pantin meg�ll� vagy 7-es metr�val: Porte de la Vilette meg�ll�.

Bois de Boulogne park

Megk�zel�t�s t�megk�zleked�ssel: 1-es metr�val: Porte Maillot meg�ll�.

V�s�rl�s P�rizsban:

A p�rizsi n�k, b�rmilyen kor�ak, messzir�l felismerhet�k ak�r exkluz�v haute couture-ben, ak�r egy di�kst�lus� �lt�z�kben. Eleg�ns, sikkes megjelen�s�k a legt�bb l�togat�ban olyan �rz�st kelt, hogy ruhat�r�t fel kellene �j�tania. Ez�rt a ruh�k vagy legal�bb tartoz�kaik beszerz�se fontoss� v�lik. A p�rizsi kirakatok magukban is ki�ll�t�si darabok. A divat f�v�ros�ban minden nagy divath�z k�pviselteti mag�t. Az haute couture bemutat�k t�rsadalmi esem�nynek sz�m�tanak, egy-egy patin�s divath�z felvonul�s�t val�s�gos hiszt�ria �vezi. A p�rizsi bev�s�rl�sra ak�r a vil�g minden p�nze r�mehet, �m ha tudjuk, hogy hov� menj�nk, egy�ltal�n nem kell hogy t�l k�lts�ges legyen. N�h�ny szalon �s �zlet h�tf�nk�nt z�rva tart, a nagyobb �ruh�zak nyitva vannak.

Champs-�lys�es

Ha szeretne egy kicsit t�bb luxust, akkor l�togasson el ebbe az utc�ba.

Champs-�lys�es-r�l b�vebben...

La Fayette �ruh�z

A fogyaszt�s temploma! 1908-ban �p�lt �ruh�z a m�rk�k szerint van felosztva (nem k�l�n cip�-, n�i ruh�zati, sbt... oszt�lyokra bontva.)
C�m: 40, blvd Haussmann, 75009 Paris

www.galerieslafayette.com

Printemps �ruh�z

A 45.000 m2-es Printemps, P�rizs legnagyobb bev�s�rl�k�zpontja.
C�m: 64, bd Haussmann, 75009 Paris

http://departmentstoreparis.printemps.com

Le Bon March� �ruh�z

A v�ros legr�gebbi �ruh�za, egyik tervez�je Gustav Eiffel volt. Az �p�let 150 �ve az �let�t�m �s a luxus szimb�luma.
C�m: 24, rue de Sevres, 75007 Paris

www.lebonmarche.fr

Clignancourt bolhapiac

A vil�g legnagyobb bolhapiaca. T�bb mint 3000 �rus �rulja port�k�it, szinte mindent kaphat�, ha v�gig szeretn�nk j�rni, k�sz�lj�nk egy hossz� t�r�ra!

Sz�rakoz�s �s kikapcsol�d�s P�rizsban

Cabare �s revue

Clubbok, sz�rakoz�helyek

�ttermek

Gyerekprogramok

Opera, balett

Sz�nh�z