Chanel jelmezei

Coco Chanelt�l v�rt�k, hogy fellend�tse a filmipart a 30-as �vek gazdas�gi v�ls�ga idej�n. Sam Goldwyn 1 milli� doll�ros szerz�d�st aj�nlott fel neki, hogy �lt�ztesse a United Artistnak dolgoz� filmcsillagokat. Goldwyn azt rem�lte, ha Chanel �lt�zteti a szt�rokat, akkor majd egyre t�bb n� fog moziba j�rni. R�szben az�rt, hogy l�ss�k a filmeket �s a szt�rokat, r�szben pedig, hogy l�ss�k, mi a leg�jabb divat. Gloria Swanson volt az els�, akinek Chanel tervezte meg a jelmez�t.

A Ma este vagy soha ut�n viszont Chanel �s Goldwin felbontott�k a szerz�d�st, hiszen mindketten bel�tt�k, hogy Chanel visszafogott eleganci�ja nem �rv�nyes�l a moziv�sznon. Noha a film vil�g�ban �szrev�tlennek bizonyultak Chanel ruh�i, a mindennapokban t�bb szt�r is a divattervez� rajong�ja lett. Greta Gartbonak eg�szen addig tervezi meg az �lt�zet�t, m�g a sz�n�szn� vissza nem vonul. Marlene Dietrich pedig Gabrielle Chanel egyik legjobb bar�tn�je �s gyakori vev�je lesz.

Coco Chanel a vil�gh�bor� ut�n visszavonul. Ezut�n viszont a divattervez�t az �j hull�m rendez�i fedezik fel. 1958-ban Louise Malle k�ri fel, hogy a Szeret�kbe tervezze meg Jeanne Moreau ruh�j�t.

H�rom �v m�lva Alain Resnais-vel dolgozik egy�tt a divattervez�. A Tavaly Marienbadban szerepl�j�nek, Delphine Seyrignek a jelmez�t tervezi Chanel.

1962-ben Luchino Visconti k�ri fel Chanelt arra, hogy tervezze meg Romy Schneider ruh�it, a Boccaccio 70-beli alak�t�s�hoz.

Chanel �letrajzi filmjei

- A mag�nyos Chanel

A kultikus divattrevez�n� els� filmje, 1981-ben A mag�nyos Chanel (Chanel Solitare) (Marie-France Pisier, Timothy Dalton, Karen Black, Rutger Hauer) c�mmel jelent meg. Rendez�je: George Kaczender. Egy igazi filmdr�ma. Egy ambiciozus Francia divattervez� romantikus �s karrierista t�rt�net�t mutatja be, melyben Coco �let�t, szeret�it, sikereit is megismerhetj�k.

- Coco & Igor

Coco Chanel belebolondul a gazdag �s j�k�p� Boy Capelbe, kinek nagy szerepe volt a befut�s�ban, de 1919.-ben egy motor balesetben meghalt.Igor Stravinsky munk�ja p�rhuzamos Coco radik�lis �tlet�vel.Coco r�szt vesz a The Rite botr�nyos bem�tat�j�n, egy sikkes feh�r ruh�ban.A zen�t �s a belattet kritiz�lj�k, hogy t�l modern, t�l k�lf�ldi, Coco-t ez mozg�sitja, de Igor vigasztalhattlan.Igor �s Coco k�zt a vonzalom azonnali �s els�pr�. B�r a film nem ragaszkodik a t�rt�nelmi h�s�ghez, az �let�b�l csak egy kiemelt t�m�t dolgoz fel filmdr�ma. A szereposzt�s igencsak ig�nyes Anna Mouglalis (Chanel) �s Mads Mikkelsen (Igor) a f�szerepl�i a filmnek.

Coco Chanel �s Stravinsky titkos t�rt�nete - sz�nes, feliratos, francia romantikus dr�ma, 120 perc, 2009

Anna Mouglalis (mint Coco Chanel) �s Mads Mikkelsen (mint Igor Sztravinkszkij)

 Ez a film m�r az �rett, sikeres, befutott Chanelt mutatja be, t�rt�netesen az 1913 �s 1925 k�z�tti id�szakot.

A portr�filmb�l megtudjuk milyen m�ly �s �szinte szerelem f�zte egym�shoz Coco-t �s az orosz zeneszerz�t, Igor Sztravinskij-t. Az � viszonyukat dokument�lt�k k�nyv form�ban is (Coco and Igor’ by Chris Greenhalgh), mely seg�ts�get adott a rendez�nek, Jan Kounen-nek a t�rt�net hiteles megjelen�t�s�ben, azonban m�gsem ragaszkodott teljes m�rt�kben a t�rt�nelmi h�s�ghez.

 A f�szerepben, a Coco Chanel-t alak�t� Anna Mouglalis, m�g Igor Stravinsky szerep�ben Mads Mikkelsen.

A "butikos"

"K�t nagyform�tum� egy�nis�g kapcsolat�r�l filmet forgatni h�l�s feladat, hiszen ha a film nem siker�l a v�rakoz�snak megfelel�en, a k�z�ns�g term�szetes pletyka�hs�ge m�g b�ven "elviszi a h�t�n" a filmet. Jan Kounen �j filmj�ben azonban nem b�z semmit a k�z�ns�gre, s fogyaszt�sra k�szen t�lalja a h�res divattervez� �s a zeneszerz� szerelmi t�rt�net�t, "koppan�s" tanuls�ggal."

Igor, a tap�ta

"K�ztudott, hogy Stravinsky ut�lta a filmzen�t, nem tekintette �n�ll� m�v�szetnek, hanem csup�n amolyan tap�t�nak, h�tt�rnek, amely akkor teszi a legjobban, ha �gy viselkedik, mint az �tteremben j�tsz� zenekar, tapintatosan szolg�ltat al�fest�st a fog�sokhoz. �s most Igorunk is tap�ta lett."

Egy m�v�szetp�rtol� erotikus napl�ja

- Coco Chanel

2008 �sz�n ker�lt az amerikai k�z�ns�g el� Coco Chanel tv film. A film Coco Chanel eg�sz �let�t nyomon k�veti, a gyerekkor�t�l, a hires tervez�i v�l�sok kereszt�l eg�szen a II. Vil�gh�bor� ut�ni nagy vissza t�r�s�ig. Term�szetesen a romantika �s a heves �rzelmek sem hi�nyozhatnak a filmb�l, hiszen a jelent�s nagy szerelmei mind megjelennek a filmv�sznon. Ebben az alkot�sbna a fiatal Chanelt egy szlov�k sz�n�szn� Barbora Bobulova j�tsza, m�g az id�sebb tarvez� n�t Shirley MacLaine szem�lyesiti meg.

1. Comeback [9:03]
2. Kem�nyen id�z�ti [6:51]
3. �n �nekes, [8:38], vagyok
4. Velem, [7:12], �l�
5. A legjobb bar�tom, [9:10]
6. Divatnyilatkozat [8:16]
7. �j �rz�sek [10:28]
8. Threatened [9:18]
9. A saj�t [8:36]
10. Egy �gy [9:15]
11. Egy m�v�sz munk�ja [:15]
12. Menj�nk el [7:27]
13. �let emberek n�lk�l [9:57]
14. Chanel #5 [9:00]
15. Mindig Together [11:43]
16. V�g hitelt ad [11:41]

Shirley MacLaine - Coco Chanel (1954)

Barbora Bobulova - Younger Coco

Malcolm McDowell - (Music)

Marc Bouchier - Olivier Sitruk
Boy Capel - Sagamore St�venin

Etienne Balsan - Valentina Lodovini

Let�lt�s innen:

01 -

02 -

03 -

04 -

05 -

06 -

Plusz a k�t fel�rat a filmhez:

Cd1 -

Cd2 -

 - Coco avant Chanel

Audrey Tautou �ltal megszem�lyes�tett Coco avant Chanel (Coco a Chanel el�tt), kapja majd a legt�bb figyelmet. A filmet 2008 szeptember�ben kezdt�k forgatni. A c�m itt is elmondja a l�nyeget: Anne Fontaine (rendez�) Coco korai �veire, neh�z sorb�l val� felemelked�s�re koncentr�l, a m�r forg� j�v�re moziba ker�l� filmben. F� storya arra fog koncentr�lni, milyen hat�sal volt az 1971 ben, 87 �ves kor�ban elh�nyt divattervez� n� a divetiparra, miut�n 1910-ben megnyitotta els� divatszalonj�t. Boy Capel term�szetesen itt is nagy szerepet kap, Alessandro Nivola (Goool!) alak�tja. Hogy k�ls�leg is rendben lesz a film arr�l nem csak Tautou b�jos f�rt�csk�i, hanem a koszt�m tervez�s fel�gyel� Karl Lagerfeld is gondoskodik majd. 2009 elej�n mutatj�k majd be a filmet, �s megismerhetj�k bel�le az �ssze f�rfit, aki anyagilag �s romantikusan t�mogatta Coco �let�nek, karierj�nek �p�t�se elej�n. A 22 milli� doll�ros filmet, amit Warner Bros forgalmazza, melyet k�v�ncsian v�runk! Mindenki azon t�preng, hogy a tavalyi nagy �letrajzi filmet a La vie en Rose (eredeti c�m La M�me)mely Edith Piaf �nekesn� kr�nik�it filmesitette meg, utol�ri e majd!

Kij�tt az el�zetes a Franciaorsz�gban egy h�nap m�lva mozikba ker�l� Coco avant Chanel-hez, amelyben Audrey Tautou form�lja meg a fiatal divattervez�n�t. B�r a klip franci�ul van felirat n�lk�l de �lvezhet�.

 Coco Chanel a hazai mozikban!

Szerepl�k: Alessandro Nivola, Benoit Delhomme, Audrey Tautou, Marie Gillain, Emmanuelle Devos
Forgat�k�nyv: Anne Fontaine | �r�: Edmonde Charles-Roux

 Innen let�ltheted a filmet:

01 - http://www.megaupload.com/?d=RAZ9ONQ0
02 - http://www.megaupload.com/?d=BY6XU7TV
03 - http://www.megaupload.com/?d=59R5S4TI
04 - http://www.megaupload.com/?d=THSMF0WV
05 - http://www.megaupload.com/?d=GSPT1U7K

Francia �letrajzi film egy kultikus alakr�l - �hatatlanul is a Piaf jut az esz�nkbe, a t�k�letes, k�pr�zatos �letrajzi film. Mindabb�l, ami miatt a Piaf c. film nagyszer�, ha a Coco csak minim�lis m�rt�kben is k�pes felmutatni valamit, m�ris nyert �gye van, hiszen a k�z�ns�g elfogult, a t�ma j�, egyszer�en nem lehet elrontani. Vagy?

Arra fel vagyunk k�sz�lve, hogy az elej�n, p�r percig egy viszonylag sz�raz �letrajzi filmet l�tunk majd, amely els�sorban a f�szerepl� szem�lyis�g�nek h�tter�t (gyerekkor) igyekszik bemutatni a t�rt�nelmi hiteless�g kedv��rt, no �s az�rt, hogy hamarosan l�thassuk, mib�l lett a cserebog�r. Ez a sz�raz �letrajzi "r�sz" a Piaf-ban a sz�razs�gnak m�g a k�zel�be sem ker�l, itt azonban m�r nem is sz�raz, hanem ink�bb semmilyen, �s ami a legrosszabb: ez nemcsak a fim eleje, hanem az eg�sz film. Arra, hogy a t�rt�net, a f�h�s �lete beinduljon, hogy a dolgok a hely�kre ker�ljenek, hogy v�gre kibontakozzon el�tt�nk egy szem�lyis�g, �s l�thassuk �t �let�nek k�l�nb�z� fontos helyzeteiben, hi�ba v�runk. A film koncepci�ja tulajdonk�ppen egy fogyaszt�v�delmi tr�kk: Coco a Chanel el�tt, azaz Coco, miel�tt azz� v�lt volna, akik�nt ismerj�k. Azaz Coco - a Coco-sztori n�lk�l. Amikor a n�z� a v�g�n �gy �ll fel, hogy de hisz semmit sem kaptam Coco Chanel-b�l, azaz abb�l, ami�rt be�ltem, r�d�bben, hogy a term�k le�r�sa tulajdonk�ppen nem is volt megt�veszt� ... ez csak Coco, a Chanel el�tt.

�rdekel a divat, a t�rt�nelem, szereted a Chanel-ruh�k vil�g�t? Akkor a Coco Chanel nem a te filmed. A Coco Chanel legink�bb egy cenz�r�zott sztori benyom�s�t kelti, egy olyan sztori�t, amelyb�l minden l�nyeges ponton hi�nyzik az �let, a val�s�goss�g. Olyan, mintha valaki meg�rt volna egy t�rt�netet, boldogan felh�vta volna a bar�tait, hogy "megvan a sztori, a h�tv�g�n megmutatom" - azt�n kopognak az ajtaj�n, a t�rt�net alapj�ul szolg�l� szem�ly �gyv�dei, �s egy rad�rral a kez�kben v�giggyalulj�k az eg�szet, a bar�tok pedig m�r csak egy lelapos�tott, �rtelmezhetetlen t�rt�net-massz�t kaptak volna. Ami miatt egy �letrajzi film j�, az pont az, hogy val�s�gos, hogy betekint�st k�n�l valakinek az �let�be, a fej�be, s�t, nemcsak betekint�st, de egy eg�sz kir�ndul�st odabent. A Coco-film ehhez k�pest egy lef�gg�ny�z�tt, les�t�t�tett ablakot k�n�l csup�n, amelyen nem lehet bel�tni, bel�pni pedig m�g annyira sem. Tetej�be mindennek, a t�rt�net nemcsak hi�nyos, azaz nemcsak rad�rt haszn�ltak a cenzorok, de ceruz�t is, �s amit kirad�roztak, annak hely�re be�rt�k a maguk kiagyalt verzi�j�t (nyilv�n Coco Chanel jogut�djainak vagy v�grendelet�nek megfelel�en).


Coco Chanel (Gabrielle Bonheur Chanel), miut�n a 20-as �vekben befutott, m�dszeresen �rta �t korai �veinek t�rt�net�t egy kital�lt verzi�ra. Ennek oka els�sorban az volt, hogy a szeg�nys�g stigm�j�t�l szabaduljon, Gabrielle Bonheur Chanel ugyanis szeg�nyh�zban sz�letett.

Mindenf�le fed�sztorikat adott el�, melyek l�nyege, hogy � nem nyomorban sz�letett �s nevelkedett, �s hogy sz�rmaz�sa is megfelel�. Halljuk p�ld�ul a "bor-nagytermel�k sarja voltam" c�m� t�rt�netet is a filmben, �s az �sszes t�bbit, amit mind maga tal�lt ki �s terjesztett el.

M�rmost, itt �lljunk meg. Ha valaki a nyomorb�l indul, �s elkezdi �tkozmetik�zni a t�rt�net�t, az lehet ak�r egy dr�mai t�rt�net m�ly, tartalmas mot�vuma is. Ha l�tjuk, hogy Coco milyen k�r�lm�nyek k�zt agyalja ki, �s adja el� a fikci�s verzi�it gyermekkor�r�l, az meghat�, megind�t� is lehet, teh�t mindenk�pp lehet benne fant�zia. Ehhez azonban �szintes�g kell, illetve a val�s�ghoz val� ragaszkod�s, mert ha p�ld�ul csak azt l�tjuk, hogy Coco �gy hazudozik gyerekkor�t, sz�rmaz�s�t illet�en, mintha csak sz�rakozna, abban nincs semmi pl�ne. Akkor a hazugs�g csak hazugs�g marad. Valaki nem mond igazat, mert az k�nyelmetlen lenne a sz�m�ra, �s ink�bb hazudik. Ez, �gy, �nmag�ban semmilyen m�don nem �ll�t minket a f�szerepl� oldal�ra, nem �breszt semmif�le szimp�ti�t.

A film sajnos lemondott arr�l, hogy ezeket az �rtatlan hazugs�gokat dr�mailag �rtelmezhet� h�fokon t�lalja. Pedig a n�z� j�l j�rt volna azzal az �lm�nnyel, hogy �t�lheti, mit �rez a szeg�ny l�ny, akinek ilyen hazugs�gokat kell mes�lnie, mint hogy egy gazdag csal�dban sz�letett �s a n�nik�i nevelt�k.
A film bemutathatta volna, mit �rez Coco, amikor azt mes�li, hogy anyj�t 2 �ves kor�ban elvesz�tette (mert letagadott 10 �vet az �letkor�b�l, sz�let�si d�tum�t 1883-r�l 1893-ra t�ve �t). Valah�nyszor egy-egy ilyen sz�nezett t�rt�netet el�ad, el�g lett volna bemutatni a val�s�got, �s m�ris m�s lett volna a helyzet a kontraszt r�v�n. P�ld�ul azt mes�li, hogy "ap�m minden nap �gy �bresztett, hogy Coco - kukurik�� .." - �s k�zben mutatj�k azt, ahogy a kis Coco fel�bred a szeg�nyh�zban. Amikor anyj�r�l besz�l, aki Amerik�ba k�lt�z�tt, ahol nagyon gazdag lett, nyugodtan mutathatn�k �t �s az anyj�t a nyomorban, majd azt, ahogyan szeg�ny anyja t�d�bajban szenved. Ebben lenne valami - lett volna valami.


A film azonban lemondott az igazs�g, a szem�lyis�g, a t�rt�net �s t�rt�nelem felt�r�s�r�l, �s megmaradt a hazudoz�sok szintj�n, �s nemcsak a gyermekkort illet�en, de mindennel kapcsolatban, amit a filmben l�tunk. Egyszer p�ld�ul megismerj�k Balsan-t, a playboyt, akihez Chanel odak�lt�zik a P�rizs melletti birtok�ra. A fick� egyszer�, �lvhajh�sz figura, de nem felt�tlen�l rossz ember - csak egyszer�. Chanelt befogadja, de a csel�dek szintj�n tartja, �s minden este mag��v� teszi, m�gpedig fizets�g gyan�nt, �gy, hogy ez j�r neki (a film ezt norm�lisan mutatja meg, teljesen norm�lisan, ezen a ponton a film teljesen rendben van). K�s�bb azt�n beindul a kavarod�s, a kever�s, az elmos�s (az �gyv�dek keze nyoma - ne feledj�k, a Chanel mekkora c�g�ri�s, nagyhatalom!). Balsan t�bbsz�r is elk�ldi Chanelt-t, aki t�bbsz�r is visszaj�n, m�rmint az �llm�sr�l, azaz el sem megy. Egyszer p�ld�ul visszaj�n, �s zsok�ruh�t �lt, majd odalovagol Balsan t�rsas�g�hoz, akik �ppen kilovagoltak, �s egy fa �rny�k�ban csevegnek.
Mi ebben a pl�ne? Kidobt�k az ajt�n �s visszaj�tt az ablakon? Az eg�sz �gy van be�ll�tva, mintha ez valami nagy fordulat lenne. El�tte kipr�b�lta a lovagol�st, �s megk�rdezte a lov�szt, hogy meg tud-e tanulni k�t nap alatt (mert ennyi id�t adott neki Balsan a t�voz�sra). Azt hitt�k, Chanel zsok� lesz, vagy valami. Az eg�szb�l viszont csak annyi j�tt ki, hogy az �llom�s helyett Balsan szob�j�ba ment, mag�ra kapott egy zsok�-cuccot, �s befurakodott az �rny�kban h�s�l�k k�z�. Az eg�sz nagy felhajt�s ennyi�rt volt?

A film v�gig kitart a kever�s-kavar�s �br�zol�si st�lus mellett, �s val�j�ban senkinek a jellem�t nem rajzolja meg �gy, hogy az �ssze�lljon. Balsan p�ld�ul olyan, amilyen, azt�n egy �zben, amikor felmer�l, hogy Chanel elhagyja �t, egy m�sik f�rfinak azt mondja, ne t�rje �ssze a l�ny sz�v�t. Azaz lemond a l�nyr�l, az � boldogs�g�nak �rdek�ben, �s m�g az is kider�l, hogy szereti (�s nemcsak haszn�lja). Hirtelen egy szappanopera k�zep�n tal�ljuk magukat, sok cukorral, s�t, tejsz�nhabbal. �mely�t�.


Ha azonban eddig nem fogtunk volna gyan�t, j�n egy jelenet, ami mindent visz. Coco elhagyja Balsan-t, aki �ppen feles�g�l akarja k�rni. Mindezt teszi �gy, hogy �j szerelme, "Boy" (Arthur Capel) is jelen van. Id�ig ez m�g egy sima dr�mai jelenet lehetne ... de a jelenet v�g�n csattan a ostor: amikor Chanel jelzi, hogy t�nyleg lekopik, Boy azt feleli, a p�nzt, amire sz�ks�ge lesz a boltja beind�t�s�hoz, � majd odaadja neki.

Figyelemrem�lt� jelenet. �gy �ll�tj�k be, hogy a l�ny most szak�t el�z� pasij�val, �s ez�rt k�nyelmetlen lenne pont t�le k�lcs�nt felvennie, pont �t alkalmazni befektet�k�nt - de semmi gond, hiszen a p�nzt, ami a n�nek ahhoz kell, hogy beind�tsa az �zlet�t, az �j szeret�je is sim�n oda tudja adni. A jelenet er�sen szaglik a PR manipul�ci�t�l. Ha ugyanis Balsan eddig j�fej volt, �s a h�zass�gi aj�nlat�nak visszautas�t�s�t is j�fej m�don veszi, akkor a l�ny t�le k�rhetne legink�bb p�nzt, hiszen �r� m�r t�nyleg mint a bar�tj�ra t�maszkodhat, �rdek n�lk�l. Az viszont, hogy a "k�lcs�nt" az �j szeret� aj�nlja fel, meglehet�sen nyilv�nval�v� teszi, hogy a szeret�i viszony �s az anyagi t�mogat�s k�z�tt komoly �sszef�gg�s fesz�l. Azon kapjuk rajta teh�t a filmet (ism�t), hogy valamit megpr�b�l elbagatelliz�lni. Ez nem sz�p dolog. K�l�n�sen egy olyan n� �letrajz�val kapcsolatban, aki saj�t �let�nek �tsz�nez�s�t, s�t, �trajzol�s�t m�r fiatalkor�ban elkezdte - �s ezzel a gyakorlattal sosem hagyott fel.

Gabrielle Chanel �let�nek legnagyobb ut�lagos t�rt�net-�t�r�sa az volt, amikor 1943-ban tett egy utat a madridi Holtel Ritz-be, azzal a c�llal, hogy egy kor�bbi man�ver�t fedezze, hogy ut�lag m�s sz�nben t�ntesse fel. A man�ver, amit megpr�b�lt m�s sz�nben felt�ntetni, b�rkinek sokkot okozhat, aki valaha szimpatiz�lt a Chanel vil�g�val. A man�vernek volt �m rendes neve is: Operation Modellhut - azaz divatkalap hadm�velet.

1943-at �runk - P�rizsban. Chanel 1939 �ta nem m�k�dteti �zleteit, l�v�n, hogy az id� nem kedvez a divatnak A p�rizsi Hotel Ritz-ben �ldeg�l. Akkori szeret�je egy n�met fick�. Egy n�met tiszt. Egy n�met tiszt, aki a titkosszolg�latnak dolgozik - Hans Gunther von Dincklage (forr�s: wikipedia). P�rizs, Franciaorsz�g megsz�ll�s alatt �llt, ugyeb�r. A n�metekkel val� bar�tkoz�st �gy h�vt�k, kollabor�ci�, �s a legmegvetend�bb b�nnek sz�m�tott (�s sz�m�t, b�rhol, b�rmikor, b�rmely elnyom� hatalommal kapcsolatban). Azzal, hogy Chanel egy n�met tiszt szeret�je volt, m�r �nmag�ban kiv�vta a francia n�p ellenszenv�t, haragj�t, �s azt, hogy a h�bor� ut�n, rendszerv�lt�skor mint kollabor�nst megk�l�nb�ztess�k, �s erk�lcsileg felel�ss�gre vonj�k. Chanel egy�bk�nt 1945-ben Sv�jcba k�lt�z�tt, �s ott �ldeg�lt "sz�m�zet�sben" 1954-es visszat�rt�ig.

M�r ennyi is durva lenne, a t�rt�net azonban enn�l sokkal-sokkal durv�bb. A szeret�i viszonyn�l j�val t�bbr�l volt sz� Chanel �s Hans Gunther von Dincklage k�z�tt. Chanel konkr�tan e tisztnek k�sz�nhette, hogy a Ritz-ben lakhatott. Am�g Franciaorsz�g szenvedett, am�g az emberis�g szenvedett, Chanel a Ritz-ben �ldeg�lt, P�rizs sz�v�ben, k�sz�nhet�en a n�met tisztnek. Emellett megtarthatta egyik varrod�j�t - a francia Rivi�r�n, ugyancsak e n�met tisztnek k�sz�nhet�en.

E n�met tiszt k�m volt. Chanel pedig az "egyik bar�tn�j�t" (ez a n� az, akinek sz� szerint mindent k�sz�nhetett) megk�rte, hogy j�jj�n fel hozz� P�rizsba. Ezt a n�t �gy h�vj�k, Vera Lombardi, aki olasz neve ellen�re angol sarj volt, h�zass�gon k�v�li gyermeke volt Adolhpus Cambridge-nek, Cambridge els� m�rkij�nak, Teck herceg�nek. Vera Bate Lombardi a leges-legfesl�bb k�r�kbe juttatta be Chanelt. Chanel Vera Lombardi kapcsolatai r�v�n v�lhatott olyan divat-birodalomm�, mint amilyenn� v�lt (� volt az els�, akinek saj�t nev�n parf�mje jelent meg, 1921-ben). Vera Lombardi r�ad�sul m�g enn�l is j�val t�bb volt Chanel sz�m�ra. Vera volt az � m�zs�ja, az � angol st�lus�t varrta meg ruh�kban, az � st�lus�t m�solta, itta mag�ba. Vera volt az � alf�ja �s omeg�ja.

Amikor Ver�t megh�vta, hogy j�jj�n hozz� vissza P�rizsba, Vera nemet mondott. Ezut�n Ver�t letart�ztatta a Gestapo, mint angol k�met, �s b�rt�nbe z�rt�k. Arr�l, hogy mit jelent, ha valakit a Gestapo letart�ztat, jobb nem besz�lni. Ezt kapta Vera Lombardi - Chanelt�l. Ja, hogy mi k�ze Chanel-nek az �gyh�z? Chanel az�rt akarta Lombardit mag�hoz h�vni, hogy rajta kereszt�l Churchill-lel is kontaktusba ker�lhessen (Ver�nak r� kellett volna vennie Churchill-t, hogy l�togassa meg). Az eg�sz nem is Chanel �tlete volt, de m�g csak nem is tart�tisztj��, Hans Gunther von Dincklage-�, hanem a n�ci titkosszolg�lati nagykutya, Walter Schellenberg "�tlete" volt. Ez nem is �tlet volt, hanem hadm�velet, �s azt a nevet viselte, hogy "Operation Modellhut" - divatkalap hadm�velet.

Amikor Chanel 1954-ben visszat�rt P�rizsba, a show-ja megbukott, a franci�k visszautas�tott�k, az�rt, amit tett, az�rt, mert kollabor�ns volt. B�r�s�g el� akart�k �ll�tani h�bor�s b�n��rt, de ezt az angol kir�lyi csal�db�l valakik megakad�lyozt�k. Azt, hogy Chanel ism�t befutott, nem a franci�knak, hanem az amerikaiaknak k�sz�nhette.

Coco Chanel �lete a t�rt�net-hamis�t�son alapszik, mint ez a film is. A filmben p�ld�ul nem nagyon l�tjuk, hogy Chanel hogy fut be. Azt hihetn�nk, hogy ez az�rt van, mert ez, amit most l�tunk, ez m�g azel�tt volt. Pedig ez durv�n nem igaz. Els� divat-�zlete �s varrod�ja P�rizsban Balsan-hoz k�t�dik, Balsan egyik lak�s�ban hozta l�tre (?). Legal�bbis a Balsan-viszony idej�n. Itt es�kab�tokat k�sz�tett �s �rult. A filmben ehhez k�pest azt l�tjuk, hogy kalapokat �rul, meg arr�l �lmodozik, hogy majd P�rizsban is nyit egy szalont, �s Balsan-nal �l, majd amikor szak�tanak, v�gre eljut P�rizsba, de m�r az angol szeret�je, Boy p�nz�n. Ez nem igaz, Chanel m�r Balsan idej�n megnyitotta �zlet�t - �s meg is bukott vele. Ut�na j�tt �ssze Boy-jal, aki megteremtette sz�m�ra a banki h�tteret ahhoz, hogy �jrakezdhesse, �gy nyithatott �zletet Bretagne-ban, Deauville-ban, �s v�s�rolhatta vissza p�rizsi �zlet�t is. Ezut�n j�tt be a k�pbe Vera Bate Lolbardi, akinek mindent k�sz�nhetett ...

Mi�rt maszatol el valaki egy t�rt�netet? Rejt�ly - de az t�ny, hogy a Chanel birodalom nagyhatalom. A maszatol�s mellesleg m�r olyan szinten is nyilv�nval�, hogy egy�ltal�n micsoda Chanel filoz�fi�ja, mi az, amit�l az � ruh�i, az �ltala k�pviselt st�lus k�l�nleges, amit�l az, ami?
Ha b�rkit megk�rdeznek, azt mondja, Chanel ... a Chanel a term�szetess�g. Chanel egy feminista volt, aki szembement a konvenci�kkal, nem akart h�zass�gra l�pni senkivel, maga volt a szabad n�i szellem.

Sz�p ... Sz�p t�rt�net, mi t�bb, gy�ny�r� ... K�kem�ny PR a m�lt sz�zad 20-as �veib�l.
Chanel nem a term�szetes francia l�nyok, hanem a kar�t nyelt angol arisztokrat�k, fels� t�zezer st�lus�t k�pviselte (m�g akkor is, ha Vera Lombardi minden bizonnyal egy fantasztikus l�ny volt). A Chanel ilyen m�don nem lehetett forradalom - csak maximum �gy, mint forradalom a 19. sz�zad konvencion�lis n�i st�lus�val szemben, ami az�rt P�rizsban, a kubizmus megsz�let�se ut�ni id�kben, l�ssuk be, nem lehetett valami nagy dob�s. Ett�l persze lehetett h�res, �s lett is. E siker�t azonban, ne feledj�k, nem annak k�sz�nhette, hogy a p�rizsi l�nyok �s asszonyok elkezdtek rajongani �rte, hanem annak, hogy Vera Lombardi r�v�n a fels�, a legfels� t�zezer kiszolg�l�j�v� v�lt. A forradalom �gy n�zett volna ki, hogy a p�rizsiak megszeretik, felkapj�k, �s mindenki elkezdi im�dni, v�g�l m�g az arisztokrat�k, nagypolg�rok is. L�ssuk be, Chanel p�ly�ja eg�szen m�s term�szet� volt.
K�s�bb, az 50-es �vekben is ugyanerr�l volt sz�, csak ekkor m�r az arisztokr�cia hely�t �tvett�k a gazdag amerikaiak, akik boldogok voltak, hogy az arisztokratikus angol st�lust megkaphatt�k - egy franci�t�l, P�rizsb�l. �gy vehettek New York-i, Texas-i n�k maguknak (angol) nemess�get, (angol) eleganci�t - egy francia c�g�ri�st�l.

A hamis�t�sok, cs�sztat�sok �s PR-ind�t�kb�l elk�vetett maszatol�sok sor�ban a legdurv�bb ez a film, amely megpr�b�lja most ezt az �vsz�zados hazugs�g-massz�t t�rv�nyer�re emelni. A hamis�t�sban e film r�sz�r�l a legbrut�lisabb tett tal�n, hogy Chanel szerep�re (aki kin�zet�t tekintve egy hideg, f�rfias, n�metes n� volt), e t�r�keny, k�lt�i, kedves p�rizsi zsid� l�nyt, Audrey Tautou-t alkalmazt�k. Mi�rt kellett elv�llalnia ...? Annyira k�r, hogy elv�llalta ...

Mire j� ez a film? Hogy a n�z�knek mi�rt j�, hogy �k mit kapnak, az nem vil�gos, a Chanel birodalom n�z�pontj�b�l azonban tiszta sor: ez egy rekl�mfilm, amelynek a c�lja a Chanel ir�nti �rdekl�d�s gerjeszt�se. Az �j chanel parf�m�t Audrey Tautou arc�val rekl�mozz�k.

 - Coco 1913-1923

Sok mozg�s van a Chanel h�za t�j�n. Egy nagyszab�s� Chanel divatbemutat� keret�n bel�l mutatt�k be Karl Lagerfeld divattervez� 10 perces n�mefilmj�t Gabriell Chanel krai �veir�l.  K�t r�vid szakaszban mutatja be a divattervez� �let�t ami 1913 �s 1923-ban j�tsz�dik. A nagy k�lts�gvet�s� film f�szerepl�i Lagerfeld ismer�si, t�bbek k�z�tt Brad Koening modell �s test�re Sebastien Jondeau , Edita Vilkeviciute - aki a fiatal Coco-t alak�tja. Tallulah Ormsby - Gore pedig a saj�t val�di �desanyj�nak Lady Amanda Harlech-nek adja fel a kalapot a filmben. M�g a Chanel szalon dolgoz�i is szerepetkaptak, �k alak�tj�k az 1920 �vek munk�sait. Lagerfeld azt nyilatkozta, hogy nem vehet fel statiszt�kat mert azok semmit nem tudnak a ruh�kr�l, hogy hogyan kell hozz�juk ny�lni. A filmet 2 napig forgatt�k egy P�rizs k�zeli st�di�ban.

"nagyon vicces sz�rakoztat� film, amire az e-amil, sz�mit�g�p kor�ban nagyon is sz�ks�g van, mondta Lagerfeld! " "Igyekszem minn�l korh�bben �br�zolni Coco-t, mert igaz, hogy sok film k�sz�l r�la mostan�ban, de egyikben sem ragaszkodnak el�g� a t�rt�nelemhez. Nekem viszont az volt a c�lom, hogy a val�di t�rt�nelmet mutassam be."

 (A teljes film megn�zhet�!)